A Szentendréről induló, mára országos népszerűségre szert tett, a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében megvalósuló összművészeti programsorozatban, a Sanctumban Juhász Anna Prima díjas irodalmár és meghívott vendégei arra keresik a választ, hogy miképp reagál egymásra a kép, a hang és a szó, és miként ihletik meg jelenkorunk történései és a természet átalakulása a kortárs alkotókat.
Van létjogosultsága a sanctumnak a művészek életében? És vajon mit rejt a titkok kapuja a trialógus vendégeinél? A beszélgetés során a művészet olyan megrendítő pillanatait keresik, amely révén közelebb kerülhetünk saját magunkhoz, és ha ez egyáltalán lehetséges, néhány pillanatra a világ megértéséhez is.
Október 18-án 18.00 órától Juhász Anna a szentendrei Karnevál Kávéház és Gasztrobárban vendégül látja Petőcz András József Attila-díjas, Márai Sándor-díjas és Magyarország Babérkoszorúja díjas írót, költőt, szerkesztőt. Petőcz 1986-ban diplomázott az ELTE magyar–történelem szakán. 1981 és 1983 között a Jelenlét című folyóirat vezető szerkesztője volt. 1983-ban underground művészeti egyesületet és szamizdat lapot alapított Médium-Art néven, alternatív művészeti akciókban vett részt. A nyolcvanas években csatlakozott az avantgárd párizsi köréhez, nemzetközi költészeti fesztiválokon szerepelt, reprezentatív vizuális költészeti antológiát állított össze. 1990–1992-ig a párizsi Magyar Műhely egyik felelős szerkesztője. 1996–1998-ig, illetve 2006 januárjától a Magyar Könyv Alapítvány egyik kurátora, 2002-től a Magyar P.E.N. Club alelnöke.
A beszélgetéshez csatlakozik Balogh István Vilmos (Steven Balogh), akinek kezdeti magyarországi alkotótevékenysége első szakaszát a hetvenes évek közepétől a performance, a concept és a body art hagyományából építkező megközelítés jellemezte. Konceptuális jellegű grafikáiban az információ manipulálásának lehetőségét, tartalmának hitelességét kérdőjelezi meg. 1978 óta a szentendrei Vajda Lajos Stúdió tagja. Az 1980-as évek elején jelentős figuratív műveket alkotott, melyek kiemelkedő darabjait a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum és a váci Tragor Ignác Múzeum gyűjteményében találhatjuk. 1986 óta New Yorkban él és alkot. Műveit jelentős nemzetközi gyűjteményekben őrzik.
Jelen lesz Tzortzoglou Jorgosz képzőművész is, aki 1995 óta Szentendrén él családjával. Mestereinek Kárpáti Tamást és Nagy Gábort tekinti. Rendszeresen alkot, sokat dolgozik, motívumokat gyűjt – a görög szigeteken, az Onassis Alapítvány támogatásával pedig Tínoszon dolgozott. Lenyomatokat készít antik kövekről, székely kapukról, tínoszi galambdúcokról. Geometrikus elemekkel átszőtt lírai absztrakt képeket fest, ember és tárgyak nélküli képeket. A krakkói zsidó temetőben sírkövek motívumait mentette el magának, melyre később Kurtág György egyik művének, a Kafka-töredékeknek kottarészlete került. Kortárs zeneművészekkel dolgozik együtt, így kerülnek kották, világhírű zeneszerzők – Kurtág, Penderecki, Stockhausen, Eötvös Péter – által dedikált, felrajzolt kották a geometrikus alapokra. Szívesen kísérletezik a fotográfia technikájában rejlő lehetőségekkel. Zenészként a Balkan Fanatik együttes frontembere.
Szintén a Karneválba hívja az érdeklődőket a Szentendrei geometria workshop elnevezésű program október 25-én, amelynek kétórás alkalmán a város különleges látképeit, építészetét elemeire bontva kaphatunk kortárs kompozíciójú alkotásokat, valamint betekintést nyerhetünk abba, hogy egyszerű művészeti eszközök segítségével hogyan alkossunk egyszerű, geometrikus képet, amely később az otthonunk dísze lehet. A kurzust leginkább felnőtteknek ajánlják. A workshopot Verebélyi Diána képzőművész tartja.
