Különleges feladatra vállalkoztak a Szerb Kultúra Hónapja rendezvénysorozat szervezői, amikor úgy döntöttek, hogy egy több éve szünetelő együttműködést, közös gondolkodást indítanak újra a magyar és a szerb naiv művészek alkotásait gondozó legjelentősebb intézmények között. A jagodinai Naiv és Marginális Művészetek Múzeuma és a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeuma hazájuk első és egyetlen olyan intézményei, melyek művészeti oktatásban nem részesült alkotók műveit kutatják fel, gyűjtik egy csokorba és gondozzák. Az erősen társadalomfüggő, élményeiket stiláris, kompozíciós megfontolások nélkül, öntudatlanul formába öntött művek létrehozóit sok esetben rendkívül nehéz felkutatni, hiszen a legtöbben közülük csupán saját örömükre alkotnak, gyakran elszigetelten. Emiatt is jelentős, hogy mindkét gyűjtemény hozzávetőlegesen 3000 alkotást tartalmaz. A hazai és a szerb naiv művészet számos közös jellegzetességgel bír, már csak a tekintetben is, hogy a naiv művészet mindkét országban az 1930-as évek körül kezdett kibontakozni.
?A kiállításra mi inkább az elmúlt évtizedek műveiből válogattunk, hiszen abban az időszakban szélesedett ki, változott a naiv művészek köre? ? mondta Kalmár Ágnes, a Magyar Naiv Művészek Múzeumának igazgatója hangsúlyozva, hogy nemcsak cigány alkotótól találhatóak rendkívül expresszív, nagy horderejű művek, hanem a vajdasági Homonnai Páltól is, akinek alkotásai a jagodinai múzeumban is megtalálhatóak. A kiállított képek kiválogatásánál legfőképpen arra törekedtek, hogy a népszokásokhoz, ünnepekhez és a falusi élet mindennapjaihoz kapcsolódó műveket hozzanak. Kalmár Ágnes szerint a mostani tárlat azért különleges, mert az elmúlt évtizedekben nem volt arra példa, hogy a közönség egy helyen tekinthette volna meg a szerb és a magyar naiv művészet alkotásait, összehasonlítva a nemzeti sajátosságokat, alkotási technikákat. ?Külön öröm, hogy szeptember 25-től a jagodinai Naiv és Marginális Művészetek Múzeumának közel negyven műből álló időszakos kiállítása nyílik Kecskeméten? - hangsúlyozta.
Nina Ljubomirovic, művészettörténész, a Naiv és Marginális Művészetek Múzeumának munkatársa elmondta, hogy a mostani alkalom azért különleges számunkra, mert a múzeum régóta nem képviseltette magát Magyarországon, annak ellenére, hogy a két ország között lévő együttműködés ?akadozva ugyan de ? csaknem 20 évre nyúlik vissza. ?Múzeumunk kiállítási anyaga az elmúlt években bővült, több olyan alkotóra leltünk, akik tehetségükkel még inkább kiteljesítik intézményünk gyűjteményét; ez pedig egy remek alkalom arra, hogy ezek az alkotók is bemutatkozhassanak a magyar közönség előtt? ? fejtette ki Nina Ljubomirovic hangsúlyozva, hogy a kiállított művek alkotói képzetlenek, viszont megvan bennük az elemi eredetiség. Mindegyikük sajátságos kifejező rendszerrel, stílussal dolgozik, az ösztönösség és az autentikus alkotásmód jellemzi műveiket. ?A jagodinai múzeum gyűjteménye nemcsak festményekben, hanem a grafikákban és a szoborművekben is gazdag. Szeptember 25-től Kecskeméten 37 művet állítunk ki, ami szintén egyedülálló, már csak a tekintetben is, hogy nagyon nehéz utánozhatatlan, hiteles műveket találni. Vagy tudja az ember, hogy pontosan hol keresse őket, vagy véletlen találkozásokon múlik egy-egy alkotás fellelése. A munkát megnehezíti, hogy nagyon sok naiv művész anonim akar maradni és csak a saját örömére alkot? ? fejtette ki.
A Magyar Naiv Művészek Múzeuma 1976-ban nyitotta meg kapuit Kecskeméten. A múzeum a klasszikus és kortárs magyar naiv festők és szobrászok alkotásait gyűjti egybe, kiállításai a naiv művészek megismertetését, népszerűsítését célozzák. A jagodinai Naiv és Marginális Művészetek Múzeumát 1960-ban alapították, így az egyetlen naiv és marginális művészetekkel foglalkozó intézményként működik a Balkán azon részén. Több mint 300 alkotó közel 3 ezer műve található meg benne.
A két kiállítás a Szerb Kultúra Hónapja keretében október 14-ig tekinthető meg: Budapesten a Szerb Kulturális Központ székhelyén (VI. ker., Nagymező u.49.), míg Kecskeméten a Gáspár András utca 11. szám alatt.
Szerző: Filákovity Radojka
