Animációs kisfilmmel hívja fel a figyelmet az idén 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) az innovációk megvédésének fontosságára.

Hazánk legrégebb óta innovációval foglalkozó hivatalának célja, hogy a híresen kreatív magyarok tudatosan gondoljanak arra, a jó ötlet hasznosításához oltalmakra – szabadalomra, védjegyre vagy éppen dizájnoltalomra – van szükség, csak így lehet tőkét kovácsolni az emberi alkotóerőből.

Míg az 1896-ban megalakult szabadalmi hivatal akkori hatáskörébe
kizárólag a találmányokkal kapcsolatos ügyintézés tartozott, addig ma már –
ahogy minden hasonló európai szervezet – iparjogvédelmi oltalmakkal és szerzői
joggal kapcsolatos hatósági feladatokat is ellát.

Az innovációk megvédéséért is felelős hivatal látványos videóval vezeti végig a nézőt a feltalálás pillanatától egészen a piacra lépésig, miközben felvillannak régi és mai ismert magyar találmányok is.

„Nem titkolt célunk, hogy felhívjuk a vállalkozások figyelmét arra, az oltalmazás jó biztosításként is felfogható, hiszen ahogy például az autónkat, házunkat védjük, az innovációnkat is meg kell óvni azoktól, akik ellopni és hasznosítani akarják. Nekünk az a fontos, hogy a hazai innovatív cégek és feltalálók a lehető legtöbb gazdasági előnyt szerezhessék meg azzal, hogy ők maradjanak a kidolgozott ötletek tulajdonosai, ők keressenek pénzt vele – ezzel nemcsak a saját bevételeiket növelik, de a magyar gazdaságot is erősítik” – mondta el Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke az animációs videó kapcsán.

A hivatal esetében igazán csak a név volt az, amely az évek során módosult, a lefektetett célok azonban mit sem változtak: mindig a legmodernebb eszközök, a technikai újdonságok és a márkák oltalmazása jelentette a legfőbb feladatot. Míg a nagyvállalatok és a fejlett országok kkv-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat oltalmazzák, nálunk akár milliókat is veszíthetnek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget.

Pomázi Gyula elmondta: „Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több magánszemély, kkv, startup, kutatóintézet és egyetem figyel a szellemi tulajdonára. Ezek a fontos piaci szereplők már felismerték, hogy milyen nagy gazdasági és versenyelőnyt jelent egy jól megtervezett szellemi tulajdoni portfólió és stratégia.” Hozzátette: „Amíg nincs IP (intellectual property – szellemi tulajdon) stratégiánk, addig nem érdemes fejlesztenünk se. Azt már elértük, hogy amikor egy vállalkozás elindul, akkor azonnal kerítünk egy könyvelőt vagy egy pénzügyi szakembert. De nem gyakorlat, hogy a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos feladatokkal is megbízzunk egy hozzáértőt.”

A lassan két éve tartó vírusválság korábban ismeretlen, új kihívások
elé állította a hazai tudomány, gazdaság, társadalom és kultúra szereplőit is.
A járvány rávilágított arra, hogy elsősorban innovációval, kreativitással,
újszerű szellemi megoldások alkalmazásával, valamint gyors és rugalmas
alkalmazkodással lehet a legjobban mérsékelni a válság okozta sokkot és
veszteségeket. A járványhelyzet azt is megmutatta, hogy azok a gazdasági,
tudományos és kulturális szervezetek bizonyultak erősebbnek, válságállóbbaknak,
amelyek felelősséggel tudták kezelni szellemitulajdon-jogaikat.

Mi, magyarok szeretjük azt hinni magunkról, hogy kreatív elmék vagyunk, és bár más nemzetek is ezt gondolják rólunk, abban még nem vagyunk elég ügyesek, hogy a kreativitásunkból származó termékeket és szolgáltatásokat jól körülbástyázzuk olyan jogi lehetőségekkel, amelyek segítenek azok megóvásában, értékesítésében – ám emellett kellő szabadságot is adnak. Ezt szimbolizálja az SZTNH ábrás logója is, amely egy részben nyitott erődöt ábrázol.