Ottlik nélkül nem érdemes élni

Ottlik Géza egyik kedvenc dala ? mely Minden megvan című kései elbeszélésének végén is ?elhangzik? ? nyitotta az estet Orbán Bori előadásában, Pánczél Kristóf zongorakíséretével. Az esemény további részében szó volt a 78 évet élt író, műfordító munkásságának jelentőségéről, legfontosabb és kevésbé ismert műveiről, baráti kapcsolatairól, utazásairól. Megtudhattuk, hogy kisgyermekkora óta írónak készült ? nyolcévesen írta első művét, a Paradicsomlevest ?, imádta a bridzset, gödöllői otthonának mosdójában kis nyomda működött ? talán ezért fogalmazta meg azt: próza az, amit kinyomtatnak ?, és Juhász Anna, az est háziasszonya azt is elmondta, hogy Kosztolányi, Kazinczy és Széchenyi is a felmenői között volt.

?Lyukacsos az életműve, mint a jó ementáli sajt? ? idézte fel Kelecsényi László, amit az író önmagáról mondott. Fűzfa Balázs szerint Ottlik írásai szervesen összefüggenek, hisz szereplői átjárnak regényei, novellái, elbeszélései között. Leghíresebb műve az Iskola a határon, melynek különlegessége, hogy nem annak cselekménye a fontos, hanem a nyelv, ahogyan Ottlik azt megírta. Az Iskola a határon 1959-ben jelent meg, melynek első változatát Továbbélők címmel 1948-ban, épp 70 éve készítette el az író, ám ezt visszakérte a kiadótól.

Az esten felmerültek az előadók legkedvesebb történetei a regényből, és ezáltal a szabadság kérdése is. Kelecsényi László szerint ?a szabadság akkor kezdődik, amikor szavak nélkül is értjük egymást?. De mit jelent a szabadság a műben a három valóságból mintázott fiktív főszereplő számára? ?Azt, hogy őszinték tudtak egymással lenni? ? fogalmazta meg Fűzfa Balázs.

Ottlik és a film

Részletet láthattunk a Dömölky János rendezte Hajnali háztetők című filmből. Az Ottlik kisregényén alapuló 1985-ös tévéjáték főszereplője, Cserhalmi György az esten elmondta: ?nyelvi konstrukció és életfilozófia egybeolvadása látható a filmben?, melyben ő a többi szereplővel együtt csak ?végrehajtó katona? volt. Kiderült az is: a díszbemutatón olyan tapsvihar fogadta a filmet, mint semelyik másikat. ?Állt a közönség és tapsolt, bravózott órákig, ki-ki a maga ízlése szerint? ? emlékszik vissza a színművész. A Valencia-rejtély című nagyon titokzatos Ottlik-szöveget szintén átdolgozták, 1947-ben rádiójáték született belőle, majd negyven évvel később felolvasószínházi körülmények között is elhangzott, később pedig szintén Dömölky készített belőle tévéfilmet.

Ottlik-kultusz

Kőszegen szobrot állítottak a tiszteletére, sétány őrzi emlékét, valamint egy könyvesboltot is elneveztek róla ? igaz, mindez 18 év alatt valósult meg, a könyvesbolt helyén pedig azóta már dohánybolt áll, de egy Ottlik-tanösvény még tervben van. Az író az 1980-as években bekerült a köztudatba és a középiskolai irodalomtananyagba, munkássága ma már szerepel a választható érettségi tételek között, Fűzfa Balázs pedig szemináriumot is tartott életművéről, szerkesztésében jelent meg az egyetemi hallgatóinak tanulmányait összefoglaló, Mélylégzés című könyv, mely az Ottlik-kultusz jegyében született. Műveiben a diákok felismerik önmagukat, hiszen olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy ki vagyunk mi, ki a másik ember, honnan jöttünk és hová tartunk. ?A kultusz további, igen jelentős pillanata az volt, amikor Esterházy Péter 250 óra alatt lemásolta az Iskola a határont? ? elevenítette fel Kelecsényi. Ottlik születésének századik évfordulójára, 2012-ben összesen 33 eseményt rendeztek Gödöllőn, Kőszegen és Budapesten, utóbbi két helyen reggel tíztől hajnali egyig hallgathatták az érdeklődők Ottlik sorait. Az est során előkerült az Iskola a határon 1959-es, első kiadása, mely szintén az Ottlik-kultusz szimbóluma, Fűzfa Balázs szerint ugyanis aki megérinti, annak teljesül egy kívánsága.

?Mindent Ottlik Gézáról? ? így szólt az est mottója, melynek eleget is tettek a szervezők és a meghívott vendégelőadók. Irodalmi munkássága, műveinek elemzése mellett részletek is elhangzottak belőlük Makranczi Zalán színművész tolmácsolásában, számos érdekességet tudhattunk meg az író magánéletéről, baráti kapcsolatairól és házasságáról, képeket láthattunk gyermekkoráról, zárásképp pedig meghallgathattuk A Valencia-rejtély ?betétdalát?, José Padilla Sánchez Valencia című darabját Orbán Bori és Pánczél Kristóf előadásában.

Antal Lilla

Fotó: Várkert Bazár Facebook-oldala