Tamara (2004)

Adott egy viszonylag híres és foglalkoztatott fotós, Játékos Demeter, aki azonban elbizonytalanodik saját tehetségében, mégpedig olyannyira, hogy jelenleg nem is tud magáról gondoskodni, egy alsógatyában tengeti mindennapjait. Felesége, Bori próbál mellette maradni és segíteni, kezelni ezt az igen nehéz helyzetet, de valójában ő is csak belesüppedt és kivár. Mindeközben Demeter öccse, Krisztián is velük él, aki szintén nem túl szerencsés jellem, elhagyta a barátnője, azóta nem jön össze neki semmi. Egyszer csak aztán bejelenti, hogy vendége jönne, aki náluk is aludna. Végre felpörögnek az események, és mindenkit az érdekel, ezúttal kit szedhetett össze Krisztián. Aztán megérkezik a feltűnően szép Tamara, aki nem árul el magáról semmit, és ez később sem igazán változik. Márpedig aki nem beszédes, abban egy idő után nem bíznak meg az emberek – Demeter felesége legalábbis semmiképpen nem. Tamara jelenléte újabb konfliktusokat hoz az amúgy is zűrösen együtt élő hármas életébe.

Ez a rendkívül megragadó, festményszerű képi világú film egy helyszínen játszódik, és az alkotói válság megjelenítése mellett az emberi kapcsolatok is terítékre kerülnek benne, miközben sziporkázó párbeszédek, eredeti és izgalmas megoldások, meghökkentő jelenetek kísérik a nézőt ezen a sajátos világon át. A Tamara az egységes képi látvány megteremtéséért kapott különdíjat a Magyar Filmszemlén, majd 2005-ben a portugál Avanca filmfesztiválon kapott első díjat a mozifilmek versenyében.

Fehér tenyér (2006)

Fehér tenyér húsz év történetét meséli el. A kamasz Dongó tehetséges tornász, a fenyítésekkel teli edzések ridegsége elől azonban a cirkuszba menekül. Miután leesik a trapézról, visszatalál a tornaterembe. Felnőttként Kanadában vállal edzőséget, a tehetséges, de öntörvényű fiú, Kyle Manjak trénere lesz. A Dongó gyermekkorából ismert edzői módszerek Kyle esetében nem válnak be, beidegződései miatt kérdéses lesz, képes-e megfelelni. Végül egyszerre edzője és versenytársa lesz tanítványának, akivel a debreceni világbajnokságon is összeméri az erejét. Szembe kell néznie saját múltjával és annak kísérteteivel. Majd Dongó újra egy cirkuszban, egy egészen másféle cirkuszban vállal fellépést.

A film részben a rendező életére utaló elemekre, részben más valós személyekkel történt eseményekre épül. A felnőtt Dongó története tulajdonképpen a főszereplő Hajdu Miklós pályája, aki a rendező testvére. Kyle Shewfelt 1982-ben született kanadai tornász a filmben önmagát alakítja, 2004-ben az athéni olimpián aranyérmet szerzett talajon.

A forgatás három országban zajlott, Magyarországon, Kanadában és Amerikában, Las Vegasban. A Fehér tenyér a 2006-os Magyar Filmszemlén a legjobb rendezés, a legjobb operatőr, a legjobb producer, valamint a legjobb vágónak járó Arany Olló díját is megkapta a külföldi kritikusok és a közönség díja mellett. Díjazták Karlovy Varyban, Isztambulban, Ljubljanában, Kaunasban is.

Bibliothéque Pascal (2010)

Mona Paparu egyedül neveli hároméves kislányát. Egy külföldi utazás miatt a gyermeket a nagynénjénél hagyja, a nagynénitől a gyámhatóság azonban elveszi a gyermeket. Amikor Mona visszatér, a gyámhatóságon el kell mondania, mivel töltötte külföldön az idejét, miért hagyta kislányát a nagynéninél. A film utazásainak, szerelmének, nyugat-európai kálváriájának a története, Mona Paparu beszámolója.

A Bibliothéque Pascal egyszerre mágikus realizmussal átitatott mese, miközben a története mégis kíméletlenül a valóságban tartja a nézőt olyan témákat boncolgatva, mint a migráció, a szegénység, a nők elnyomása és a kényszerprostitúció, ám mindez mégsem túl direkt módon, szájbarágósan, az illúziók, a mesék fontosságát hangsúlyozva.

A film Romániában, Magyarországon, Németországban és Angliában is forgott, a 2010-es Magyar Filmszemlén a fődíj mellett a diákzsűri elismerését és a kritikusok Gene Moskowitz-díját is megkapta, Nagy Andrást pedig a legjobb operatőrnek választották. A nemzetközi premierre a Berlinalén került sor. Előzménye nem igazán volt itthon, a bemutató idején nem lehetett egy adott irányzatba, kategóriába besorolni.

Ernelláék Farkaséknál (2016)

Két egymástól eltávolodott testvér családja hosszú idő után ismét találkozik: Eszter nővére, Ernella családjával egy év után hazatér Skóciából, és Eszterék kénytelenek őket befogadni. A kényszerű együttlét szembesíti a családtagokat egymással, a közöttük feszülő ellentétekkel és saját magukkal is.

Igazi: ez volt az első dolog, ami eszembe jutott, amikor először láttam a filmet, melyet akárhányszor újranéztem, mindig adott valamit. Természetesen a környezetemet sem hagytam békén, azt akartam, hogy mindenki lássa, hogy minél többet tudjunk beszélgetni róla, és végül senki nem hibáztatott, amiért addig nyaggattam, míg megnézték. A nagyjából egy nap eseményeit felölelő filmben nem hagyjuk el a mindenki számára ismerős budapesti lakást, és már az első pillanattól erőlködés nélkül rákapcsolódunk a szereplőkre érzelmeikkel, problémáikkal, konfliktusaikkal együtt.

Tettem én ezt mondjuk úgy, hogy még soha nem voltam házas, még nincs gyerekem, és a testvéremék sem állítottak be hozzám éjszaka, hogy megérkeztek külföldről, és a háttérben meghúzódó folyamatos feszültség ellenére nálam maradnának egy darabig. Klasszikus történet helyett egy nagyon erős alapszituációt kapunk egy olyan helyszínnel, ami maga is fontos szereplője ennek a 80 percnek. Ernelláék és Farkasék nem tesznek többet, mint elgondolkodtatnak, a szívünkig hatolnak, és még az is lehet, hogy őket nézve megpróbálunk szembenézni a saját konfiktusainkkal, hibáinkkal.

Az Ernelláék Farkaséknál elnyerte a Karlovy Varyban rendezett filmfesztivál fődíját és a legjobb férfi színészi alakításért járó díjat is. 

Békeidő (2020)

A Békeidő több, egymásba kapcsolódó történetet mutat be egyfajta filmantológiaként. Különböző emberi viszonyok bemutatásában járja körül a dominancia és kiszolgáltatottság kérdését, mindezt képzelet és valóság határán – legyen szó párkapcsolatról, barátságról, szülő és gyerek, állam és polgár viszonyáról.

A cselekmény egy éjszaka alatt zajlik, és több fő történetszálat ötvöz, melyek újabb történetek és karakterek felé ágaznak el: egy protestáns pap és családja közötti konfliktus, egy politikai aktivista nő tizenéves lányának kalandjai, egy középkorú színész és a felesége házassági válsága, valamint egy híres színházrendező és fiatal pártfogoltja története is megelevenedik előttünk.

A film egy speciális oktatási projekten belül valósult meg a Látókép-Production és a kolozsvári Filmtett Egyesület együttműködésében.

A stáb és a színészek egy része nagy tapasztalattal rendelkező filmes szakemberekből állt, akiknek vezetésével romániai és magyarországi filmiskolák diákjai tapasztalatot szerezhettek egy nagyjátékfilm elkészítésében. A jeleneteket eredetileg színészi gyakorlatoknak szánta a rendező, és célzottan a színészekre írta. A későbbiekben, amikor felmerült a játékfilm ötlete, ezeket a jeleneteket bővítette ki és fűzte össze, majd bekerültek személyes aktualitások és a közvéleményt foglalkoztató motívumok. A Békeidő – első fizetős magyar filmként – a Vimeo felületén debütált 2020 áprilisában.

Nyitókép: Hajdu Szabolcs az Ernelláék Farkaséknál egyik jelenetében.