A Ferenczy Múzeumi Centrum új állandó kiállítás-sorozata Czóbel Béla társadalmi kapcsolatainak szövevényes hálóját tárja fel, amely a 20. század eleji európai művészetet jellemző viharos változások közepette alakult ki.
A múzeum 2021-ben vont először párhuzamot Czóbel életműve és második felesége, Modok Mária alkotásai között. (Beszámolónk a 2021-es kiállításról itt olvasható.) A folytonosság érzését teremtve ezúttal a két művész legfontosabb szakmai és személyes kapcsolataiba nyerhetünk betekintést. Visszaemlékezések, interjúk, fotók, levelek, valamint a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a fehérvári Szent István Király Múzeum Deák Gyűjteménye, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, az Antal–Lustig-kollekció, Klein Gábor, Nagy András, Feuer András és Haas János ritkán látott darabjai együtt rajzolják ki a különböző alkotói pályákat és a közös utakat.
Az 1975 óta fennálló Czóbel Múzeum tereiben az egymást keresztező művészpályák, a francia Nabis és a Fauves, a magyar Vadak, a plein-air felől érkező domináns személyiségek Rippl-Rónai József, Kernstok Károly, Báró Hatvany Ferenc így rendhagyó módon, kapszula-kiállítások formájában jelennek meg. Egy-egy munkát láthatunk olyan művésztársak munkásságából, mint Berény Róbert, Gráber Margit, Egry József, Ilosvai-Varga István, Kmetty János, Perlrott Csaba, Szántó Piroska, Tihanyi Lajos, Vörös Géza és Ziffer Sándor, akik a harminc évig együtt élő művészházaspár közös vagy múltbeli életében különleges szerepet játszottak. A Czóbel korán kibontakozó nemzetközi hírnevét meghatározó párizsi atmoszférát egy művészi másolatokból álló grafikai szekció idézi fel Henri Matisse, Amedeo Modigliani, Pablo Picasso, Auguste Renoir, Paul Cézanne, Marc Chagall és eredetiben George Braque művein keresztül.
A kiállítás kurátora Muladi Brigitta művészettörténész.
Nyitókép: Czóbel Béla: Önarckép (1903; olaj, vászon; 66 x 85 cm; Magyar Nemzeti Galéria; részlet)
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
