„Két paletta él itt egy fedél alatt. Egyik régi, másik kicsit fiatalabb.”

Modok Mária és Czóbel Béla 1936-ban ismerkedett meg Szentendrén. 1940-ben házasodtak össze, közös szentendrei otthonuk pedig egy kis nyaraló lett a szentendrei művésztelep és a Duna közelében. (Ugyanott ma park van, benne Varga Imre emblematikus Czóbel-szobrával.)

A reflektorfényben álló Czóbel mellett Modok háttérbe húzódott. Szántó Piroska így írt róluk: „A látogatók ritkán akarták Mária képeit megnézni. Czóbel lénye, műterme, a pipája, a lerakódott festéktömegektől súlyos palettája, az állandó munka légköre, a sötéten tündöklő vásznak tömege általában bizonyára vonzóbb hangulatot teremtett, mint a kisebb szoba, ahol vad rendetlenségből, asztal és macskás kosár alól-közül húzta, rúgta elő Mária a még csak fel sem feszített, összegöngyölt vagy spárgával pótolt vakkeretre húzott, néha csak biztosítótűvel megerősített kis vásznait.”

E szerep azonban önként vállalt volt, s ahogy a másik pályatárs és barátnő, Gráber Margit fogalmazott: „Czóbel bizony árnyékot vetett rá. De szerette ezt az árnyékot. Mint egy meleg kendőt, úgy vette magára. Feleség volt, úgy vélte, a legnagyobb magyar festő felesége.”

A kiállítás is azt az időszakot helyezi fókuszba, amikor Czóbel biztonságos otthonra lelt Modok mellett, és ez az az időszak, amelyben „Modok a szoros kapcsolat szimbiózisában mindinkább szuverén alkotóvá vált” – emeli ki ismertetőjében a tárlat kurátora, Muladi Brigitta művészettörténész, az FMC munkatársa.

A Lányi Sarolta verséből kölcsönzött, Két paletta című tárlat „kiindulópontja” is Modok Mária volt. Az ő hagyatékának leltározásakor vetődött fel egy olyan kiállítás gondolata, amely azt vizsgálja, hogyan viszonyulnak egymáshoz a házaspár alkotásai, pályafutásuk – mondta a megnyitón Muladi Brigitta, és arról is beszélt, hogy a két alkotó műveinek egymás mellé helyezésével sokkal összetettebben lehet őket szemlélni, mert egyfajta feszültség keletkezik. A kiállításrendezés általában belesimul a hagyományokba – emlékeztetett a szakember –, elsimítja a nézeteltéréseket, és egy kutatói álláspontot prezentál, a Két paletta azonban abból indul ki, hogy az összehasonlítással komplexebb kép alkotható egy-egy művészről, ahogy a művekről is sokkal több tudható meg, hiszen ilyenkor új nézőpont lép be, és emiatt már az egyes alkotásokat is másképp szemléljük.

De az új tárlat a képek elrendezésével is provokálhat, mert Czóbel eltérő korszakainak egymás mellé helyezésével is vita indulhat el két kép között, tudtuk meg. 

A MűvészetMalom 2014-es Czóbel-kiállításának előkészítéseként nagy feladatot végeztek el a szakemberek és a kurátorok, köztük Barki Gergely, aki felkutatta azokat az alkotásokat, amelyek fontosak voltak az életműben, a mostani kiállítás pedig már erre a kutatási anyagra épített – idézte fel a művészettörténész. Az új szentendrei tárlat azokat a közös témákat válogatta ki, amelyek Modokra is jellemzők, ilyenek a gyermek-, a nőábrázolások, az aktok és a portrék; külön egységet alkotnak a korai művek és a városábrázolások. „Ez utóbbi nagy és fontos téma, mert ott történt meg az a fajta absztrakció, amit én igazán be akartam mutatni. Mindkettőjüknél megtalálható, de eltérő egyéniségük teljesen megváltoztatta ennek az absztrakciónak a vizuális megjelenését.”

Míg Czóbel heves természettel helyezte fel a színeket, és hatalmas kavalkád keletkezett, dús, burjánzó, élő organizmus jött létre, addig Modok Mária ábrázolásmódja sokkal hűvösebb, racionálisabb és megkomponáltabb – jegyezte meg a szakember.

A mostani kiállítás egy hosszú kutatás kezdete, kiindulópontja lehet, amely segít abban, hogy az apró dolgok is a helyükre kerüljenek – tette hozzá.

A Két paletta című kiállítás elsősorban a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből válogatott, de kiegészült néhány, közgyűjteményekből és magángyűjtőktől származó, korszakjelző, fontos alkotással, valamint eddig még soha nem látott festményekkel, grafikákkal is. Egyik különlegessége az a kétoldalas, korai mű, amelynek egyik oldalán enteriőr, a másikon csendélet látható Czóbel Bélától. A datált, szignált festmény 1917-es, ami igazi szenzáció, hiszen ebből a periódusból alig ismerünk tőle művet.

A kiállítás 2022. október végéig látható a szentendrei Czóbel Múzeumban.

Képek: FMC/Deim Balázs