(MTI) - Veres László múzeumigazgató a támogatási szerződés minapi aláírása kapcsán elmondta: a program fő célkitűzése, hogy az egyedülálló ritkaságnak számító 7,5 millió éves mocsárciprusokat, valamint a Rudapithecus hungaricus ősmajom (becenevén Gabi) leleteit - és azok hiteles másolatait -, illetve további, a miocén korból, a hajdani Pannon-tenger területéről származó leleteket "látogatóbarát módon, a XXI. század elvárásainak megfelelően, élménygazdag környezetben" mutassák be a tervezett múzeumépületben.
A Pannon-tenger kiállítási épületet a Herman Ottó Múzeum területén alakítják ki, a beruházás teljes költsége mintegy 540 millió forint, ennek 85 százaléka európai uniós támogatás, míg a 15 százalékos önerőt a múzeum fenntartója, a megyei önkormányzat biztosítja. A tervek szerint 2012 március idusára elkészülhet a kiállítóépület, de a határidő betartása több tényezőtől is függ: tart még a közbeszerzési eljárás, illetve a múzeum számára is kötelezőek a régészeti leletmentő ásatások a beruházás területén, tehát ha gazdag régészeti anyagra bukkannak, tovább tarthat a munka.
A miocén kori mocsárciprusokat a Borsod megyei Bükkábrány bányájában találták meg 2007 nyarán. A 7,2-7,6 millió évesre tehető 16 fából négy ősfa került Miskolcra, a Herman Ottó Múzeum birtokába, míg kettő Ipolytarnócra. A világszenzációnak számító leletek jelenleg lezárt konzerválótartályban, szarkofágban várják, hogy otthonra találjanak. Ma is élnek mocsárciprusok (Taxodium), a bükkábrányi fatörzsek azonban egy már kihalt faj példányai.
Veres László kiemelte: szintén fontos és egyedülálló lelet a Rudapithecus hungaricus ősmajom. 1967 óta közel 200 majomlelet került elő. A 10 millió éve élt Gabi a "hiányzó láncszem", az ember és a ma élő afrikai emberszabású majmok közös őse. A faj képviselőit több európai helyszínen is megtalálták már, de a rudabányai a legrégibb és leggazdagabb lelőhely, ahol teljes gazdagságában feltérképezhető a Rudapithecus környezetében élő állat és növényvilág is.
További különleges értéket képvisel a múzeum ásványtára, amely szintén idekerül majd. A mai Magyarország területén ez a létező legteljesebb gyűjtemény a világon - mondta.
A tervezett, csaknem 980 négyzetméternyi alapterületű épület önmagában is különleges lesz, hiszen a múzeum Görgey központi épülete és környéke alá süllyesztik. Úgy alakítják ki, hogy zöldmezős tetőzet borítja majd, és csak a középső, kupolás részbe "süthet be a nap". A látogatók alagúton juthatnak be a kiállítótermekbe, ahol a középső csarnokban kapnak helyet a famatuzsálemek, mellettük szerepel az ásványvilág, illetve lesz egy időszakos kiállítótér is.
Veres László elmondta, hogy a bükkábrányi leletek azért egyediek, mert épen maradtak, és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak. A feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem kovásodott meg, az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérőjű fatörzsek eredeti helyükön álltak, eredeti formájukban és anyagukban maradtak meg. Az erdő mintegy hatvan méter mélyen volt, és a fákat csak igen nagy körültekintéssel lehetett megmozdítani, mert a levegő és a nap kártékonyan hatott szerkezetükre.
Az igazgató szerint az Ipolytarnócra került fák "már nem számítanak leletnek", mert ott a fák belsejét kivették, a kéregrészt műgyantával töltötték fel. A miskolci famatuzsálemeken hosszú konzerválási folyamatot kezdtek el a múzeum restaurátorai. A 4 miskolci faóriás teljes évgyűrűszerkezettel rendelkezik, így valamennyi példány alkalmas a tudományos vizsgálatokra.
