A pozsonyi jogakadémián, a kolozsvári és a breslaui egyetemen tanult, 1903-ban Kolozsvárott államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1900-03-ban a pozsonyi jogakadémia könyvtárosa, 1903-tól a kolozsvári egyetemen a statisztika magántanárává nevezték ki, illetve 1903-14-ben a pozsonyi jogakadémia tanára volt. 1914-től a pozsonyi (1919-21-ben Budapesten működő) egyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendes tanára; 1918-19-ben a jog- és államtudományi kar dékánja volt. 1921-34-ben a szegedi egyetemen nyilvános rendes tanárként a közgazdaságtant és pénzügytant oktatta. 1929-30-ban a jog- és államtudományi kar dékáni tisztségét látta el. 1930-31-ben az egyetem rektora volt. 1934-44-ben a budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetemen a magyar gazdaságtörténet és a történeti segédtudományok nyilvános rendes tanára, 1942-43-ban a közgazdaságtudományi kar dékánja volt. 1952-ben védte meg kandidátusi értekezését.
Fő kutatási területét a középkori magyar gazdaságtörténet jelentette, amelyhez először használta fel Pozsony város levéltárának gazdag anyagát. Főként a középkori városfejlődés, pénzforgalom és külkereskedelem kérdéseit vizsgálta. 1900-tól 1905-ig 'Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle' szerkesztője volt. Az említett folyóirat oldalain számos jelentős gazdaságtörténeti tanulmányt tett közzé. Úttörő volt a külkereskedelmi mérleg kutatásában, ennek érdekében feldolgozta a pozsonyi harmincadhivatal 1457?58. pénzügyi évének naplóit. Oktatási munkája során előadásai inkább gazdaságpolitikai, illetve gazdálkodási tematikájúak voltak, s ebbe az irányba igyekezett terelni a hallgatók érdeklődését is. Jól illusztrálják ezt az 1920-as években a joghallgatók részére kiírt pályatételek, amelyek a közlekedési hálózat, a szegedi nagyipar a mezőgazdasági termékfeldolgozás kérdéseinek kutatását ösztönözték.
A Magyar Tudományos Akadémia 1923. május 11-én levelező tagjává választotta. Pozsony városának középkori kölcsönei című székfoglaló előadása 1924. március 10-én hangzott el. Az Akadémia átszervezésekor 1949. október 31-én tanácskozó taggá minősítették, rehabilitációjára 1989. május 9-én került sor.
Fő művei: Városi adózás a középkorban. Pozsony, 1900.; Pénzérték-viszonyok Pozsonyban 1435-60 közt. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1900.; Adalékok a dunai hajózás és a dunai vámok történetéhez az Anjouk korában. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1901.; A középkori magyar pénztörténet vázlata. Bp., 1901.; Pozsony város háztartása a középkorban. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1902.; Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században a pozsonyi Harmincadkönyv alapján. Bp., 1902.; Tanulmányok a magyar középkori pénzverés köréből (Numizmatikai Közlöny, 1909-10.; Handelsverbindungen zwischen Köln und Pressburg (Pozsony) im Spatmittelalter. Köln, 1914.; A nagy pozsonyi telekkönyv 1439-1517. Pozsony, 1914.; A pozsonyi városgazdaság a középkor végén. Pozsony, 1918.; Pressburger Grundbuchführung und Liegenschaftsrecht im Spatmittelalter. Weimar, 1918.; A magyar arany világtörténeti jelentősége. Bp., 1923.; Az Alföld gazdasági jövője. Közgazdaság, 1923.; A kapitalizmus mint gazdaságtörténeti korszak. Társadalomtudomány, 1925.; A pozsonyi Zsidókönyv töredéke 1498-1503. In: Emlékkönyv Klebelsberg Kunó negyedszázados kulturpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Szerk.: Lukinich Imre. Bp. 1925.; Egyház és városgazdaság a középkorban. Szeged, 1934.; Adalékok Pozsony társadalom- és gazdaságtörténetéhez a XVIII. század első felében. Szeged, 1935.; Korakapitalisztikus gazdasági válság Magyarországon, I. Mátyás király uralkodása alatt. In: Emlékkönyv Dr. Mahler Ede nyolcvanadik születésnapjára. Bp., 1937.; Adalék a pozsonyi zsidóság későközépkori gazdaságtörténetéhez. Bp., 1938.; Magyar-zsidó oklevéltár. IV. Kiad. Bp., 1938.; Ungarn in der mittelalterlichen Grossraumwirtschaft Europas. Donaueuropa, 1942.
Róla szóló irodalom: Gyémánt Richárd ? Katona Zsófia: A szegedi Statisztikai és Demográfiai Tanszék jeles tudósai (1921-1996). Szeged, [é. n.]
