Facciata_3b

A 19. század közepéig az országgyűléseket többnyire Pozsonyban tartották, és egy pesti országház felépítésének ötlete először az 1830. évi pozsonyi országgyűlésen merült fel ? írják a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán. Bár a helyszínt még nem találták ki, 1843-ban József nádor felkérte Pollack Mihályt, a kor egyik legkiemelkedőbb magyar építészét az épület megtervezésére. Ám az 1843/44. évi pozsonyi országgyűlés magasnak ítélte a Pollack által számított költségeket, ezért elvetette a tervet. Ezt követően 1845-ben nemzetközi pályázatot hirdettek az újabb tervek elkészítésére, ám a beérkezett tervek elbírálása a következő országgyűlésen 1848-ban a forradalmi események miatt elmaradt. A számos, Európa jeles építészeitől beérkezett pályázat java része nyomtalanul eltűnt, az Országos Levéltárban Raphael Riegel és az első díjat nyert Feszl Frigyes néhány tervét őrizik ? olvasható a levéltár oldalán.

 

A következő országgyűlést Ferenc József hívta össze, és Pest város közgyűlésének kérésére Pesten tartották meg. A Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Lovarda átalakításával kívántak helyet biztosítani a döntéshozóknak, végül a főrendek a Lloyd-épületben, a képviselők a Nemzeti Múzeumban üléseztek. Az 1861. évi országgyűlésen több neves építészt kértek fel egy ideiglenes képviselőház tervezésére.

salone

 

Majdnem ezer munkás dolgozott az épületen

A következő országgyűlést Ferenc József 1865-ben ugyanazon év december 10-ére hívta össze, így újból előtérbe került az országház építésének ügye. 1865 nyarán Ybl Miklós mellett Diescher József, Szkalnitzky Antal és Wieser Ferenc építészeket bízták meg a tervek és költségvetések kidolgozásával. Az augusztus 30-án felterjesztett tervek közül Ferenc József Ybl terve szerint engedélyezte a képviselőház felépítését. A képviselőház helyéül egy a Nemzeti Múzeum közelében lévő telket választottak, mivel a Főrendiház üléseire a múzeum nagytermét alkalmasnak találták. Szeptember 11-én kezdték meg a telken álló laktanya lebontását. Mivel december 9-ére el kellett készülnie a Képviselőháznak, építési engedély nélkül kezdték meg az építkezést ? az építési engedélyt csupán november közepén adta ki Pest város tanácsa. A kivitelezést Diescher József cége végezte, és bár 800 munkás dolgozott a 100 napig tartó építkezésen, a december 10-én megnyitott országgyűlés képviselői a berendezés hiánya miatt mégsem tudtak az új épületben ülésezni. Ennek ellenére a december folyamán Magyarországra látogató uralkodó Ferenc József-renddel jutalmazta Ybl Miklóst.

 

A Képviselőházat végül 1866 áprilisában adták át, és április 14-én üléseztek benne először a képviselők. De nemsokára újból visszaköltöztek a múzeumba, hogy az ülésterem akusztikai hibáit Ybl és Szklanitzky ki tudja javítani. Mivel a kisebb átalakítások nem oldották meg a problémát, 1867-ben Yblt megbízták az átépítési munkálatok elvégzésével. Az épület újabb átalakítására, bővítésére 1884-ben fogtak hozzá Wechselmann Ignác építőmester vezetésével. Közben, 1880-ban döntés született az állandó országház megépítéséről is. Az építkezés 1885 és 1904 között folyt, de a képviselőház már 1901-ben átköltözött a még építés alatt álló Országházba ? derül ki a levéltár anyagából.

kepekolasz

A volt képviselőház mai élete

A VIII. kerületi Bródy Sándor utca 8. szám alatt található épületbe az 1937-ben létrejött Budapesti Olasz Kultúrintézet kapott helyet. Az olasz állami intézmény hatásköre Magyarország egész területére kiterjed, és célja az Olaszország és Magyarország közötti kulturális kapcsolatok elősegítése, melyet az olasz nyelv és kultúra magyarországi terjesztése, valamint kulturális rendezvények által valósít meg. A különböző művészeti területeket átfogó programok szervezésén túl az intézet az érdeklődők számára lehetőséget ad arra, hogy tanfolyamok keretében megismerhessék az olasz nyelvet és kultúrát, emellett könyvtárat is biztosít ? olvasható az Olasz Kultúrintézet oldalán.

 

Forrás: mnl.gov.hu; iicbudapest.esteri.it

Fotó: iicbudapest.esteri.it