Mit jelentenek pontosan a pech-show és a slapstick comedy kifejezések?
A pech-show kifejezéssel azt kívántam jelezni, hogy szinte az egész előadás szerencsétlenségek sorozata. A slapstick comedy pedig egy létező műfaj, egyfajta helyzet komédia, ami lehet szavak nélküli komikus játék, és persze szöveges, párbeszédes forma is.
Hogyan kell ezt elképzelnünk?
Akik már ismerik a darabot, gyakran Mr. Bean vagy Chaplin komédiájához hasonlítják. Nincs beszéd, vagy ami elhangzik az sem lényeges, inkább a mozgáson, a különböző vizuális dolgokon van a hangsúly.
Pantomim komédia?
Igen, így van. Azért nem használom a pantomim szót, mert ettől az emberek sajnos menekülnek. Mindenkinek egy fehérre festett arcú alak jut eszébe, fekete ruhában, fehér kesztyűben, aki tapogatja a falat, és lírai, szentimentális jeleneteket ad elő. Ebben a darabban viszont nem erről van szó. Előítélettel kezelt a pantomim szó maga. Pedig a műfaj azért jóval színesebb annál, mint amire először gondol mindenki.
De ha sztereotípiáktól mentesen nézzük, akkor mondhatjuk, hogy ez egy pantomim előadás?
Igen, de mint mondtam, direkt nem így jellemeztem a programfüzetben sem. Mivel a Thália Mikroszínpad egy viszonylag kicsi játszóhely, fizikailag sok mindent nem tesz lehetővé. Ezért ez az est az eddigi előadásaimból egy válogatás, amelyben benne van az régi pantomim előadásomból is néhány részlet, ami klasszikus pantomim.
Miben működik másképp a szavak nélkül közvetített humor, mint mondjuk a stand up comedy?
Nekem valószínűleg a stand up nem menne, egy stand up-os pedig valószínűleg nem tudná mozgással eljuttatni a poénjait a közönséghez. Kinek mi a saját nyelve, Az pedig, hogy mitől működik, szintén attól függ, hogy aki műveli, mennyire jó abban a műfajban. Itt nem a fülén, hanem a szemén és az érzésein keresztül szólíttatik meg a néző, ami egy teljesen más minőséget adhat a humornak, a nevetésének.
Mi az oka annak, hogy ez az improvizatív, néma komédia annyira nem népszerű műfaj itthon?
Nem egészen igaz, hogy nem népszerű, inkább kevésbé elterjedt. Ezért is örültem, hogy bekerült a Humorfesztivál programjába. Így ugyanis meg tudom mutatni, hogy nem csak a prózai műfajok lehetnek szórakoztatóak, hanem egy kevésbé ismert stílus is lehet igazán érdekes. Hálás vagyok ezért a szervezőknek. Létezik ugyanis egy ördögi kör. Mivel a műfaj nem elég elterjedt, és nem lehet tudni, mekkora lesz rá az érdeklődés, a színházak nehezen tűzik ezeket az előadásokat műsorra, így a nézők nem láthatják, tehát nem tud elterjedni. Pedig nagyon jó visszajelzéseket kapok a közönségtől és a szakmától is, azt gondolom, van jövője a slapstick comedy-nek is.
Hogyan vonja be a közönséget a darabba?
Az nézők értenek a gesztusokból, így kiválóan lehet őket szavak nélkül instruálni.
Alapvetően vevők erre?
Nagyon is. Van, aki először megijed, idegenkedik a szerepléstől, de alapvetően mindenki nyitott a játékra, főleg a gyerekek. Érdekes látni, hogy sokan milyen élvezettel vesznek részt benne.
Miről szólt a mostani este?
Egy koncert készülődik. A közönség várja a zenészeket. A zenészek közül mindössze csak egy zenész érkezik meg, a kollégái nem. Ez egy borzasztó kellemetlen szituáció, ebben próbálja magát feltalálni egyedül ez a zenész. Az est arról szól, hogy ez a szerencsétlen figura, hogyan oldja meg ezt a helyzetet. Mi történik, ha bent marad és végig szórakoztatja a közönséget.
