(MTI) - A baranyai megyeszékhely még 2005-ben, A határtalan város című pályázatával győzött a címre kandidáló hazai városok versenyében, s egy évvel később az Európai Unió is megerősítette, hogy 2010-ben Pécs Essennel és Isztambullal közösen lehet Európa Kulturális Fővárosa.
A pályázatírók szerint Pécs történelmi, kulturális, művészeti és tudományos hagyományainak köszönhetően már régóta az ország egyik legizgalmasabb városa, speciális geopolitikai helyzetéből adódóan és a rendezvénysorozatnak köszönhetően pedig egy nemzetközi kulturális régió, a Déli Kulturális Övezet központja lehet.
A 157 ezer lelket számláló Pécs, mely gazdasági fejlődését a két évszázados, ám a kétezres évek elejére megszűnt mecseki bányászatnak köszönheti, immár kulturális adottságaira építve, nemzetállami határokon átívelő kapcsolatrendszerében bízva igyekszik megtalálni helyét, s a művészet közös nyelvét használva országokat és embereket szeretne közelebb hozni egymáshoz. Emellett egy másik fontos küldetést is vállal: a hazai kulturális élet jelentős pólusává válva Budapest dominanciáját akarja ellensúlyozni.
A baranyai megyeszékhely mindig is nyitott volt a különböző kultúrák befogadására, az itt élő nemzetiségek, kisebbségek pedig az elmúlt évszázadokban mindig békében éltek egymással. Nekik az EKF-programban is fontos szerep jut: közvetíteni népcsoportjuk, anyaországuk kultúráját a közönség számára.
Pécsett magántőkével együtt mintegy 50 milliárd forintot költenek a rendezvénysorozatra, ez az összeg magába foglalja a nagyprojektek, a programok, a marketing és a szállodafejlesztések, és útfelújítások költségét is. Az EKF menedzsment központ egész évben mintegy egymillió látogatóval számol, várhatóan 20-30 százalékuk lesz külföldi, ők főként a partnervárosokból, osztrák, német és horvát területekről érkeznek majd.
Az érdeklődőknek 350 kulturális programot kínálnak Pécsett és a környező településeken, ezt mintegy 100 civil, és további 80-100 regionális társprogram egészíti ki. A baranyai megyeszékhely partnerei között tudhatja a címre korábban pályázó hazai városokat, köztük Szeged kiemelt társa lesz a rendezvények lebonyolításában.
Pécs a programok összeállításánál elsősorban hagyományos rendezvényeire, értékeire alapozott, de ezeken kívül olyan kiemelkedő eseményeknek adhat otthont, mint a Bauhaus vagy a Nyolcak csoportja és kortársaik kiállítása, a Nemzetközi Tánctalálkozó, Balkán Világzenei Fesztivál.
A kulturális programokhoz szervesen kapcsolódnak a kulcsberuházások, amelyek működését nem egy évre, hanem hosszú távra tervezik. A Dunántúl legnagyobb városában épül az ország talán legmodernebb, ezer főt befogadó, a Pannon Filharmonikus Zenekarnak otthont adó konferencia- és koncertközpontja, a városi, a megyei és a Pécsi Tudományegyetem több könyvtárát magába foglaló tudásközpont. Régi gyárépületekből itt alakítják ki az ország legnagyobb kulturális központját, a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Nagy Kiállítóteret és a Múzeum Utcát, ezen kívül a város számos pontját végeztek parkrekonstrukciókat.
Bár a városvezetés az elmúlt években többször is ígéretet tett arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések elkészülnek 2010 januárra, az előkészületek elhúzódásával idővel egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez álom marad.
Helyi és országos ismertségű politikusok mai értékelése szerint a kezdeti kommunikáció volt rossz, mivel a nagyberuházások mindegyike szinte egyetlen, korábban kulturális fővárosi címet nyert városban sem készült el időben. Ma úgy látják, a programok a fontosak, az épületek a jövőnek épülnek, 2010 nem a vége, hanem a kezdete egy nagyszabású, kulturális alapú városfejlesztésnek.
