 |
|
Szalay Tamás
|
(MTI) - A támlákon öles betűkkel, német nyelven mutatkozik be Pécs, mint Európa Kulturális Fővárosa. És hogy miért éppen Németországban, arra egyszerű a válasz: a dunántúli város kulturális fővárosi partnere - Isztambul mellett - Essen városa, illetve a Ruhr-vidék. És azért is, mert - mint azt Szalay Tamás, a pécsi projekt művészeti igazgatója elmondta - Németország megszólítása, az Essennel való együttműködés különösen fontos. - Ez az együttműködés egyébként nem új keletű. Szalay Tamás szerint csaknem ötéves múltra tekint vissza. Essen és Pécs ugyanis már akkor előzetesen egyeztetett, amikor még csak pályáztak az európai kulturális fővárosi cím elnyerésére. Hanns-Dietrich Schmidt, a Ruhr-vidéki projekt nemzetközi igazgatója szerint a többi között azért is, mert a célkitűzések szinte kísértetiesen hasonlítanak.
Az esseni professzor ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a kulturális fővárosi szerepvállalással mindkét város egyfajta regionális összekötő kapocs szerepét kívánja betölteni. Essen a zászlóvivő ugyan, de valójában az egész Ruhr-vidék, egészen pontosan 53 város mutatkozik be. És a régiót nem csupán egy évre kívánják megváltoztatni, hanem a jövőre akarják felkészíteni, végérvényesen szakítva az egykori, a szénbányászatra és az acélgyártásra támaszkodó iparvidéki arculattal - mondta el Schmidt, hangsúlyozva, hogy a Ruhr-vidék nemcsak Németország, de Európa egyik legfőbb kulturális centrumává is kíván válni.
Emellett rendkívül fontos célkitűzés a multinacionalitás, azaz a Ruhr-vidékre évtizedek óta jellemző több nemzetiségű együttélés megőrzése, illetve erősítése. A régióban ugyanis hagyományosan több etnikum él együtt, a térség fiatal lakosságának a fele migrációs háttérrel rendelkezik, a legnagyobb létszámú a török közösség. Ebből a szempontból a Ruhr-vidék számára az egyik legfőbb kihívás az emberek harmonikus együttélésének biztosítása. Ezt célozzák a kulturális fővárosi projekt migrációs programjai, és ennek keretében az a törekvés, hogy a különböző migrációs rétegek a kultúra segítségével közelebb kerüljenek egymáshoz. "Nem is olyan régen még meglehetősen rossz volt az imázsunk - régi lepusztult ipari körzet, bezárt bányák és magas munkanélküliség -, és ezt kívánjuk hosszú távra megváltoztatni" - fogalmazott Schmidt, aki szerint a kultúra jelentheti az új identitást.
Pécs képviselője a regionális szerepvállalással összefüggésben a nyugat-balkáni országokkal való együttműködésről beszélt. Szalay Tamás szerint a volt jugoszláv térség államaival sikerült olyan együttműködési hálózatot kialakítani, amelynek segítségével Pécs városa hosszú távra "pozícionálhatja" magát.
A nemzetiségek együttélése pedig ugyanolyan fontos, mint a Ruhr-vidéken, különös tekintettel arra, hogy Pécs és környéke több nemzetiségnek ad otthont. Arról nem is beszélve, hogy kulturális és infrastrukturális beruházásaival a magyar város sem egy évre, hanem hosszú távra tervez. Pécs hagyományaira építkezve kívánja megtalálni azt a szerepet, amely Európában hosszú távra láthatóvá, fontos várossá teszi. Ez pedig az a multietnikus és multikulturális jelleg, amely évszázadok óta meghatározza a város kultúráját és magát a várost is. Ezért - Essenhez hasonlóan - a nemzeti kisebbségek erős hangsúlyt kapnak a programban - mondta el az igazgató.
Fontos üzenetként említette azt is, hogy Pécs egyetemi város. "Ezért fontos a fiatalok megszólítása, fontos az, hogy Pécsett tartsuk a fiatal művészeket, számukra olyan nemzetközi erőteret hozzunk létre, amelyben szembesülni tudnak a kortárs tendenciákkal" - fogalmazott az igazgató, aki szerint mindez bizonyítja azt, ami a kulturális fővárosi mottóban is szerepel, nevezetesen, hogy Pécs több évszázados hagyományokkal rendelkező "határtalan" város.
A Berlinben sikerrel bemutatkozó művészeti igazgató elmondta azt is, hogy az idáig vezető út nem volt könnyű. Volt egy olyan időszak, amikor sokan meglehetős kétkedéssel tekintettek a kulturális fővárosi programra, szerinte mára nemcsak a városban, hanem Magyarországon is ellenkezőjére fordult a hangulat. A felmérések - és az eddig programok sikere is - azt bizonyítják, hogy nem csupán a pécsi, hanem az ország lakossága is büszke az európai kulturális fővárosi szerepvállalásra.
Szalay Tamás nagyon fontosnak tartja a Németországgal való együttműködést. Ennek keretében indult el az a projekt, amely a Pécs-Fünfkirchen-Pecuh címet viseli - ez a város magyar, német és horvát nemzetiség által használt neve, a kiállítás valójában Pécs multietnikus karakterét mutatja be. A kiállítás jelenleg Pécsett látható, onnan a helyi központi múzeummal együttműködve a nyár közepén a németországi Ulmba költözik, ősszel pedig Berlinbe, ahol a partner az európai kultúrák múzeuma, illetve annak kelet- és dél-európai részlege, mintegy jelezve, hogy Pécs iránt Németországban is növekszik az érdeklődés.
A bevezetőben említett színes "székfoglaló" mindennek előhírnöke.
Korábban:
