„A Műegyetem 240 éves fennállása óta rengeteg értéket teremtett. Az építészet az egyik olyan terület, amire a legbüszkébbek lehetünk, hiszen itt a művészi ambíciók ötvöződnek a mérnöki megvalósítással” – emelte ki beszédében Levendovszky János, a Műegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. Hozzátette: az építészet területén a kreatív gondolatokat kényszerítő körülményekkel kell összehangolni, amelyhez önfegyelemre van szükség. A két professzor életműve szakmai iránymutatásul szolgál e célok megvalósításához.
Pecz Samu nemcsak kiváló építész és a szerkezettervezés iskolateremtő professzora volt, de szeretetreméltó tanáregyéniség is. Hajnóczi Gyula pedig építészettörténészi ars poeticájában örök érvényű gondolatokat fogalmazott meg a mában alkotó építész és a történelem kapcsolatáról.
A száz éve elhunyt Pecz Samu (1854–1922) a Műegyetem kezdeti időszakában a hazai építészképzés meghatározó személyisége volt. Építőművészként legismertebb, a városképet is meghatározó alkotásai: a Szilágyi Dezső téri református templom, a debreceni Kossuth utcai református templom, a Millenniumra tervezett Vámház körúti Vásárcsarnok, az egykor a Műegyetem számára épült, ma az ELTE részét képező Gólyavár, a Beregszászi Gimnázium, az Ungvári Alreáliskola, a Fasori Evangélikus Gimnázium és templom, az Üllői úti tisztviselőház vagy a Magyar Országos Levéltár épülete.
Hajnóczi Gyula (1920–1996) Kossuth- és Ybl-díjas akadémikus, építészprofesszor a BME Építészmérnöki Kar háború utáni történetének meghatározó alkotója és pedagógusa volt. Napjaink építészgenerációinak a többsége a professzor ókori építészetet bemutató előadásain keresztül ismerte meg az antik építészet fontosságát, az építészet alkotófolyamatának örök érvényűségét.
A római kori maradványok méltó bemutatását célzó fejlesztési programok meghatározó, szinte egyedüli helyreállító építésze volt. Nevéhez fűződik többek között az aquincumi romkert, Tác-Gorsium, a szombathelyi Iseum rekonstrukciója. Munkáiba rendszeresen bevonta legtehetségesebb tanítványait.
Pecz Samu szobrát a könyvtár néhai munkatársa, Bodó Csaba szobrászművész készítette, és az aulában kapott helyet. Hajnóczi Gyula szobra Szathmáry Gyöngyi szobrászművész munkája, aki korábban már több műegyetemi professzor büsztjét elkészítette.
Nyitókép: Hajnóczi Gyula szobrának avatása. Fotók: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
