Győrei Zsolt drámája különleges nézőpontból mutatja be az örök kedvencet, akit Peller Károly kelt életre.

A Latabárné fia című dráma hét jelenete harminckilenc esztendőt ragad ki Latabár Kálmán életéből, pályájából, úgy, ahogyan akár ő is vallhatott volna erről az évtizedeken át ágyhoz kötött, beteg édesanyjának. Győrei Zsolt színháztörténeti dokumentumok ihlette, fiktív drámájában ez az anya-fiú kapcsolat adja a keretét és a hátterét egy érzékeny ember és nagy művész meg-megújuló küzdelmének és vívódásának.

„Adva van egy színész, aki csodálatosan táncol és ellenállhatatlanul mókázik. És adva van a közönsége, amelyik ezt hálás örömmel fogadja. Érthető a kérdés: hol van itt a dráma? Nos, mint annyiszor: a XX. századi Magyarországon.

Egy kivételes színész mesél ebben a darabban, aki megédesíti a hétköznapokat, és akit cserébe a hétköznapok megkeserítenek.

Egy ember, aki lassan felőrlődik abban a vakmerő vállalkozásban, hogy egyszerűen csak csinálhassa azt, amihez ért” – mondja a szerző, Győrei Zsolt, akinek drámájából kiderül, hogy a zseniális Latyi, a nagy nevettető élete kevésbé volt szórakoztató. Fél évszázadon át mulattatott, a XX. század inkább rémálomba, mint operettszínpadra illő történelme azonban árnyékot vetett az ő sorsára és pályájára is. A gazdasági világválság bátyjával, Árpáddal együtt külföldre kergette, és csak miután Párizstól Johannesburgig beutazta a világot, tért haza, hogy néhány év múltán származása miatt leparancsolják a színpadról – később pedig, a személyi kultusz idején, hajszálon múlt, hogy nem kiáltották ki a rendszer ellenségének.

A Latabárné fia című előadással Peller Károly élete első monodrámájára készül, és ezúttal egy olyan szerepben mutatkozik be, amelynek csupán háttere az, hogy ő maga is táncos-komikus – most a prózába visz ritmust és dallamot, jókedvet és melankóliát. „Nagy kihívás számomra ez a szerep, nemcsak Latabár karakterének összetettsége miatt, hanem mert még sosem játszottam monodrámát. Most csak én leszek a színpadon, egyedül, partner nélkül. Ráadásul aki azt gondolja, hogy az estét végigtáncolom és énekelem, az téved. Egyszerre nyomasztó és felemelő érzés belegondolni ebbe.

Ennek a drámának köszönhetően a XX. század egyik legnagyobb legendájának olyan oldalát mutathatom meg, amit kevésbé ismerünk.

Boldog vagyok, hogy megtalált ez a feladat”– mondja Peller Károly, aki Latabár Kálmán születésének napján, november 24-én debütál legújabb szerepében a Spinoza Színházban.

Fotó: Gordon Eszter