A LAIHO az énekes és alapító, Lajhó Dorka két évvel ezelőtt debütált szólóprojektjéből nőtte ki magát – ifj. Tóth István, Gyányi Marcell és Csízi László részvételével – egy rendkívül izgalmas zenekarrá, Szimler Bálint pedig szövegíróként csatlakozott. Március 31-én két új dallal jelentkeztek készülő nagylemezükről, az interjúban ezeket is megmutatjuk, és emellett kérdeztük tagokat közös munkáról, inspirációról és tervekről.

Az első LAIHO-dalok két évvel ezelőtt kerültek fel a megosztókra. Milyen elhatározásból, hogyan született az Evolve EP, mi volt az a pont, amikor úgy döntöttél, megmutatod az embereknek a dalaidat?

Lajhó Dorka: Mindig is volt kíváncsiság bennem, hogy mi lenne, ha énekelnék és gitároznék, milyen lehet saját dalokat írni, előadni, hatással lenni az emberekre. Elkezdtem Pistivel és Lacival zenélni, és Szimler Bálint is csatlakozott a csapathoz szövegíróként. Mindhárman iszonyat inspiráltak. Bálinttal  hajnalokig beszélgettünk a borítóképről, koncepciókról. 

Régóta vártak a dalok a „fiókban”?

Dorka: Ha jól emlékszem, pihentek egy pár hónapot, de nem vártam vele túl sokat, szerettem volna minél hamarabb befejezni.

Milyen érzés volt kirakni a dalokat a „nagyvilág” elé?

Dorka: Felszabadító volt, azt éreztem, hogy nagyon jólesik énekelni, megismerni a saját hangomat, kísérletezni. Könnyed volt az egész, kevésbé gondoltuk túl a dolgokat. Egyszerűen jól éreztük magunkat, szerettük, ahogyan megszólalnak a dalok. Nagy köszönet Fenyvesi Marcinak.

Egyszemélyes projektből végül zenekar lettetek. Hogyan dőlt el ez, hogyan alakult ki a felállás, hogyan alakultatok?

Dorka: Az Evolve-ot is Lacival és Pistivel vettük fel, igazából egyértelmű volt, hogy folytatnunk kell az együtt zenélést. Marci nem sokkal az EP megjelenése után csatlakozott hozzánk.

Tóth Pisti: Igazán zenekarrá talán a balatoni session-ök idején váltunk. Egy komplett stúdiót építettünk fel egy nyaralóban.

Csízi Laci: Narancslé, pingpong…

Dorka: Töménytelen zenehallgatás, jó buli volt!

A zenekaros felállás új színeket is hozott magával, gondolom. Milyen irányzatok, hangulatok, motívumok, stílusok keverednek a LAIHO zenéjében?

Dorka: Nagyon sokféle karaktert, hangulatot keltettünk életre, a torzított üvöltéstől az intim suttogásig. Rock, klasszikus zene, akusztikus gitárzenék, pszichedelikus, hippis cuccok. Az egész folyamatosan alakul, változik.  

Gyányi Marci: Az elején össze kellett kalibrálni négyünk iránytűjét és többnyire az 1990-es évek rockzenéjénél kötöttünk ki. Mindannyian akkor voltunk gyerekek, és olyan eszközökhöz nyúltunk vissza, amelyek mind a négyünk kollektív tudatában ott vannak. Amik akkoriban mentek a rádióban meg az MTV-n, és emlékszünk rá, azt mind beleraktuk.

Ha olyannak kéne elmondanotok, milyen a LAIHO, aki semmit nem tud rólatok, hogyan írnátok le?

Marci: Aki szereti, hogy dinamikailag és érzelmileg dobálják az intim indie folk és a grunge között, annak ez beakadhat.

Dorka: Nehéz egy műfajba sorolni, sokszor előjön bennünk, hogy filmes, titokzatos, atmoszférikus.

Pisti: Grandiózus.

Kik/mik inspirálnak titeket zeneileg?

Nick Drake, The Brian Jonestown Massacre, Radiohead, PJ Harvey, Big Thief, Joni Mitchell, Elliott Smith, Nirvana.

Milyen dinamikák alapján működtök együtt, hogyan születnek a dalok?

Dorka: Általában én hozok vagy Pistivel közösen írunk dalokat, hangulatokat, amiket a srácokkal később kidolgozunk. Van, hogy az éjszaka közepén születik egy dal, ilyenkor az ösztönös, kreatív ötleteimet próbálom megragadni. Elküldöm Bálintnak is a dalt, és megfejtjük, hogy miről szóljanak.

Marci: Kettő-kettőben állunk fel általában: Dorka és én az egyik oldalon, Laci és Pisti pedig a másikon. Azt hiszem, mi Dorkával sokkal inkább gondolkodtunk popzenében hookkal, stabil beattel meg király refrénekkel. A srácoktól sokkal jazzesebb hozzáállás jött. Ezek a szituációk azért szinte mindig nagyon inspirálók és szórakoztatók voltak, de a végén, azt hiszem, mindenki valami olyat kapott, amire nem számított, de közben rohadtul jólesett neki.

Mesélnétek a most megjelent két dalról? 

Dorka: Nagyon izgalmasnak gondoltuk a koncepciót, hogy egyszerre két dalt hozzunk ki, mert úgy érezzük, hogy ezek nagyon összekapcsolódnak, szinte egy párt alkotnak, ha lehet így mondani. Imádjuk az analóg dolgokat, szeretünk kísérletezni velük és rendkívül élveztük ezt az alkotói folyamatot. Kibéreltünk egy csomó különleges hangszert is a felvételekhez, például hydrophone-t és harangjátékot, de az egyik kedvenc hangszerünk, a basszusklarinét is megszólal a Blue Whale című dalunkban. 

Milyen témákat érintetek a szövegekben?

Remény, elmúlás, szerelem, szabadság, tehetetlen düh, ugyanolyan sokszínű lett, mint maga a zene.

Klippel is jelentkeztek majd?

Dorka: Igen, nagyon izgi dolgokkal készülünk Bálinttal. Hamarosan forgatunk.

Milyen visszajelzéseket kaptatok eddig? Volt esetleg olyan, ami valamiért különösen sokat jelentett, jólesett nektek?

Dorka: Az EP nagyon pozitív visszhangot kapott. Nagyon örültünk, hogy Marc Urselli Grammy-díjas producer-hangmérnökkel együtt dolgozhattunk a nagylemezen, iszonyat inspiráló volt.

Pisti: Azt vettük észre, hogy eddig mindenki tudott valamelyik dalhoz kapcsolódni.

Marci: Az említett szélsőséges dinamika miatt a hangmérnökök nem fognak szeretni, erre már kaptunk is megjegyzést. De mondjuk mindannyian klasszikus zenével kezdtük, ezért sokkal magasabban van az ingerküszöbünk.

Milyen mérföldköveket szeretnétek átlépni a következő pár évben?

Marci: Nagyon jó lenne eljátszani a dalokat legalább egyszer úgy élőben, ahogy a lemezen szólnak. Kellene hozzá még vagy négy ember, de ha valamikor lesz rá keret, már kész van minden hozzá.

Pisti: Igen, elég jó lenne a Fesztivál Színházban vonósokkal, fúvósokkal eljátszani a lemez dalait.

Dorka: Tök szívesen dolgoznék egyszer Shawn Everett producerrel.

Hol lehet legközelebb meghallgatni, megnézni titeket?

Július 2-án a Fishing on Orfűn!

Ha bárkit mondhatnátok, kivel zenélnétek együtt? Marci: Luke Temple, Pisti: Floating Points, Dorka: Adrienne Lenker
Kinek a bőrébe bújnátok egy napra? Marci: John Oliver, Pisti: Dalai láma
Ha bárhol felléphetnétek, mit választanátok? Denverben a Red Rockst nagyon élnénk.
Milyen szuperképességet választanátok? Elektronikai eszközök vezeték nélkülivé változtatása.

Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

#pénteki kultúrrandi