Pénteki kultúrrandi Jancsovics Máté dobossal

Sajnos a szó, hogy dobos, nem elég kifejező most, de a cím sem lehet túl hosszú. Legyen talán elég annyi, hogy e heti „randipartnerünk” számos formációban játszik (Punnany Massif, Kistehén, Rájátszás, MMAMT és még folytathanám), ezek közül számomra az egyik legizgalmasabb saját projektje. Pár perc a Youtube csatornáján, és az ember máris többet akar tudni róla: Jancsovics Mátéval, a hibrid dobossal beszélgettünk.

Mikor jött képbe a zene és hogyan? Volt esetleg más elképzelés is a „mi leszel, ha...?” kérdésre?

Általános iskolás koromban az unokatestvéreim hatására kezdtem el több zenét hallgatni. Ők főleg metal zenekarokat mutogattak, úgyhogy jó ideig azon a vonalon maradtam. Szerettem olvasgatni a dalszövegeket, egyrészt azért, hogy értsem, milyen szavakat károg, üvölt, hörög az adott énekes, meg érdekelt is, hogy miről szólhatnak a számok. Sokszor elképzeltem, ahogy én is üvöltözöm ezeket, akár egy színpadon állva, szóval először énekes szerettem volna lenni. Igazából csak ordítozni akartam hangosan. Közben valahonnan szereztem egy gitárt is rozsdás húrokkal, de ezekből nem igazán lett semmi.

12 évesen ültem először dob mögött (az idősebb unokatestvéremnek volt otthon dobszerkója), ami hirtelen nagyon megtetszett és lekötött. Mondta is, hogy elmehetnék tanárhoz, mert egész jól eljátszottam elsőre a dolgokat, amiket mutatott. Azelőtt egy öltönyös, aktatáskás főnök akartam lenni leginkább. Ez azt hiszem, abban a pár órában múlt el, amikor 12 évesen leültem dobolgatni.

Miért épp a dobot választottad?

Izgága kisgyerek voltam, mindig csapkodtam valamit, tele voltam energiával, úgyhogy ilyen szempontból is hozzám illő elfoglaltságnak tűnt. Szerintem ez is közrejátszhatott abban, hogy amikor már megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék saját dobszerkót, akkor a szüleim kipótolták a kis pénzemet, hogy inkább a dobot verjem szét, mint minden más tárgyat otthon.

Hogyan kanyarodtál el az elektronikus vonal felé? Mit szeretsz ebben a világban leginkább?

Két dolog volt, ami a legfontosabb szerepet játszotta. Az egyik, amikor Jojo Mayert láttam fellépni a Dobos Gálán, azt hiszem, először 2008-ban, majd a következő években is párszor. Nagyon magával ragadott a zenéje, tetszett a hangzás, a súlyos basszusok és a nagyon technikás dobolás. Azóta is ő az egyik idolom, szerencsére már volt szerencsém többször is hallani élőben, és az egyik koncertjük után Gerendás Dani barátommal egész sok időt tudtunk vele tölteni és beszélgetni.

A másik fontos momentum az volt, amikor 2010-ben megnyertem a Roland V-Drums dobverseny magyar döntőjét és kaptam egy elektromos dobszerkót. Onnantól elindult a kísérletezés.

Azon kívül, hogy alapvetően nagyon megszerettem az elektronikus zenei hangzásvilágot, külön jó hír, hogy itt nagyon fontos szerepet kap a dob. Néhány műfajban, mint például a jungle, sokszor a dob folyamatos variálása és lüktetése a fő motívum a zenében. De techno sincs pumpáló lábdob nélkül. :)

Mennyit gyakorolsz egy nap, és hogyan tudsz leginkább pihenni?

Szinte minden nap dobolok valamilyen formában. Mostanában kevesebb a koncentrált, tematikus gyakorlás, mivel sok videót készítek az online felületeimre. Azokat a dolgokat gyakorlom, amiket épp felvenni készülök.

A pihenés, kikapcsolódás sokszor nehezen megy, van bennem egyfajta „valamit csinálni kell” kényszer. Ezért elég aktív vagyok, sok időt töltök a próbateremben, meg dolgozom a gépemen. De egyébként szeretek például biciklizni, filmeket nézni és a barátaimmal lenni. Sok koncertre járok, azt a kikapcsolódás kategóriába sorolom, annak ellenére, hogy azért szakmai szemmel is figyelem a dolgokat.

Sokféle formációban játszottál már. Van esetleg olyan műfaj, amiben még nem próbáltad ki magad, de szeretnéd?

Például jazzt keveset játszottam élesben, abban nem is vagyok annyira otthon, de szeretem a benne lévő szabadságot. Szívesen kipróbálok új dolgokat, de úgy érzem, lehorgonyoztam az elektronikus zenénél és a hibrid dobolásnál.

A The Hybrid Drummer (és ugyanez Trioval) nem éppen populáris műfajban mozog. Hogy látod, milyen a hazai megítélése ennek a zenének?

Mivel a populáris zenét is teljesen áthatja az elektronikus hangzás, ezért úgy látom, hogy az embereknek nem idegen az, amit csinálunk. A partykultúra elég intenzív – amikor nincs épp egy világjárvány miatt zárva az összes klub –, mi pedig elektronikus tánczenét játszunk a trióval, szóval tudnak rá bulizni az emberek, és a visszajelzések alapján a zenészek számára is érdekesnek tűnik, hogy ezt élőben adjuk elő.

Van esetleg olyan eredmény/ pillanat, amire különösen büszke vagy dobosként?

Például az említett Roland dobverseny. Vagy amikor 2018-ban Busta Rhymeshoz is eljutott, és megosztotta az egyik videómat, amin az ő rappeléséből csináltam dobszólót.

Mik/ kik inspirálnak leginkább?

Folyamatosan próbálok felfedezni új zenéket, új hangzásokat. Nem szoktam konkrét transzkripciókat csináni zenékről, inkább a stílusjegyeket próbálom megfogalmazni és átfogó képet kapni egy-egy műfajról, és ezek mindig gyakorlásra, kísérletezésre inspirálnak. Ilyen volt, amikor Jojo Mayert vagy Chris Dave-et hallottam élőben, vagy amikor először hallottam neurofunk zenét. Szeretem azt az élményt, amikor valami számomra újat hallok, olyankor nagyon bezsongok és nekiállok jobban megismerni az adott dolgot.

Több különböző projektben is zenélsz, jól megférnek ezek egymás mellett?

Mostanra kialakítottam egy olyan rendszert, amiben jól megférnek, időben is tudom őket egyeztetni, és mindegyik projekt tisztában van vele, hogy mit tudok nekik nyújtani. Ilyen módon jelenleg a Punnany Massif a fő zenekarom, és utána a saját dolgaim következnek. Ezen kívül szoktam sessiönködni, ha belefér az időmbe, és játszom a Wopo Wopoban, a Kistehénben, a Rájátszásban, a Szakács Gergő trióban,  Egyedi Peti MMAMT projektjében és még itt-ott. Szóval változatos dolgokat csinálok, de a saját stílusomat igyekszem mindenhol megjeleníteni.

Hogy élted meg az elmúlt pár hónapot? Zenészként inkább megmozgatta a kreatív energiákat, vagy visszafogott a bezártság?

Sok dologra volt most időm, amire nem jutott volna normál esetben elegendő. Például összeraktam egy minimal techno szólószettet, elkészítettem pár hosszabb oktatóvideót, és sokat kísérleteztem dobfelvételek keverésével.

Mik a tervek most, miken dolgozol?

Több sorozatot csinálok a Youtube csatornámon, például dobloopokat veszek fel, 1 perces doboktatókat, 15-20 perces oktatóvideókat csinálok, meg saját zenéket rakosgatok össze egyedül és a The Hybrid Drummer Trióval is. És várom, hogy induljon a koncertezés. :)

Hol lehet legközelebb „tetten érni”?

Remélhetőleg hamarosan indulnak a szerdai Pontoon Jamek, amiket Kocsis Bence barátom szervez, és sokszor hív játszani. Szóval például ott, egyébként meg ha újraindul rendesen a koncertezés, akkor a nyár végi fesztiválok közül ott leszek jó páron. Addig leginkább az interneten...

A nyitóképet Őrsi András készítette.