Pénteki kultúrrandi Kovács Petra üvegművessel

Kovács Petra életét gyermekkora óta meghatározza a természetet szeretete. Kicsiként ez kóbor állatok befogadásában, manapság pedig aktív természet- és állatvédelemben mutatkozik meg, ami egyben alkotói tevékenységének fő inspirációs forrása is. A TinYTrIP márka alapítója olyan különleges ékszereket, floráriumokat, trófeákat készít, amelyekkel a növény- és állatvilág sokszínűségére és fontosságára emlékezteti vásárlóit.

Mesélj kicsit a kezdetekről! Mikor fordult az érdeklődésed az üvegművesség, illetve az ékszerkészítés felé?

Gyerekkorom óta imádok rajzolni, kézműveskedni. Mindig az alkotás révén fejeztem ki magam, sosem voltam az a szószátyár típus, inkább az a fajta, aki egy ceruzával és füzettel eltölt egy napot egy fa árnyékában. Gyerekként gyakran készítettem virágokból gyűrűket magamnak és persze anyukámnak, a diákéveim alatt pedig csináltam fülbevalót egy tönkrement fülhallgatóból. Sajnos nem lett túl esztétikus, de a lényeg az volt, hogy kidobás helyett újrahasznosítsam. Mindig érdekelt az ékszerkészítés, de megvallom őszintén, nem gondoltam, hogy valóban eljutok oda, ahol most vagyok.

A gyöngyökhöz, fémekhez képest rendhagyónak számít, hogy valaki üvegből és növényekből készít ékszert. Hogyan jött ez az ötlet?

A Kisképzőben ismertem meg közelebbről ezt a technikát, és azonnal beleszerettem. Az üveg lenyűgöző anyag, rengeteg módon variálható, alakítható.

Minden új típust magamon tesztelek, ami akár több hónapot is igénybe vehet. Fontos, hogy kényelmes, strapabíró darabok szülessenek. Minden ékszert ezüstözött forrasztó anyaggal készítek, tehát teljesen ólommentesek. Az ólomüveg, más néven Tiffany-technika különleges adottsága, hogy megőrizhető egy-egy „emlék” két üveglap között.

Mindig is közel állt hozzám a természet, gyerekként mindig a kertben játszottam. A TinYTrIP alapkoncepciója, hogy közelebb hozzam az embereket a természethez és lássák azt a csodát, amit én. Mert itt van az orrunk előtt, csak észre kell vennünk, le kell lassítanunk és kinyitni a szemünket.

Szoros kapcsolatunk van a növényekkel, amit hajlamosak vagyunk ebben a nagy rohanásban elfeledni. A kis levélke a két üveg közt

egy emlékeztető, hogy milyen varázslatos hely a Föld, ahol élünk.

A fenntarthatóság fontos szerepet játszik az életemben és munkámban is.

Hogy kell elképzelni a munkád? Hogy néz ki az alkotói folyamat?

Évek óta gyűjtöm az ötleteket és jegyzetelek, amint eszembe jut valami, azonnal papírra vetem. Minden munkám a természet, illetve a szeretteim inspirálják. Amikor egy új kollekción dolgozom, az első dolgom, hogy megfogalmazom magamnak, miért ez a forma, téma lesz a középpontban, miért fontos ez számomra, mit szeretnék vele kifejezni.

Nagyon sokszor dolgozom hulladéküvegből, ami a munkám során keletkezik. Így nem egyszer fordult már elő, hogy egy egész kollekció újrahasznosított alapanyagból készült.
Mielőtt nekilátnék több darab elkészítésének, először egy ékszert készítek magamnak, amit teszteknek vetek alá a mindennapjaim során. Ha megfelelőnek ítélem a végeredményt, akkor elkészülhet a teljes kollekció. Ilyenkor teljesen átszellemülök, elveszek térben és időben.

Ékszerek mellett üvegtrófeákat és floráriumokat is készítesz, ám ezek sem éppen szokványos formájúak. Mesélj róluk egy kicsit! Honnan jön az inspiráció?

Nagyon szeretem az állatokat és az irántuk érzett tiszteletem az üveggel fejezem ki. Régi vágyam valósult meg az üveg trófeákkal. Amikor megkerestem az Ecohunt alapítóját, Koós Bencét az ötlettel, azonnal rábólintott, ugyanis neki is nagy álma volt egy ilyen projekt. Bence papírból készít polygon figurákat, amik nagyon megfogtak, régóta követem a munkásságát.
Egyértelmű volt számomra, hogy az első üvegtrófea egy jegesmedvéről készül. Számomra a jegesmedve szimbolizálja a klímaváltozás negatív hatásait, így szorosan kapcsolódik a márkámhoz. Bence megtervezte 3D-ben, majd a szabásmintából elkezdtem kialakítani üvegből.

Különleges érzés, amikor egy ilyen lenyűgöző trófea őrzi az otthonunk, anélkül, hogy kárt tettünk volna egy élőlényben.
A floráriumoknál szintén használok állatformákat, de rajongok a geometrikus formavilágért is. Már tervezem az új darabokat.

A kollekcióidat áthatja az állatok szeretete. A természetvédelemmel foglalkozó világszervezettel, WWF-fel is kollaboráltál, ha jól tudom. Hogyan határozza meg a mindennapjaidat az állatvédelem?

Nagyon fontos. A márkám alapításánál is fontos szempont volt a WWF támogatása, ahol külön a jegesmedvék védelmére fókuszálok. Sajnos rengeteg faj van veszélyben, ha tehetném, mindegyiken segítenék. Már gyerekként sem bírtam nézni, amikor valaki bántott egy állatot, minden héten új cicát fogadtam be, volt egy kisebb menhelyünk...

A legutóbbi kollekcióm, a Save The Wildlife fő témája a veszélyeztetett, illetve kihalófélben lévő állatok megjelenítése volt. Tíz állatfajt formáltam meg üvegékszerbe, mindegyikhez készült egy 3 részes fotósorozat. A képek segítségével mutattuk meg, mit jelent számunkra a klímaváltozás. Az első képen a tekintetünkkel adtuk át az érzéseinket, a másodikon dinamikusabban fejeztük ki magunkat. A harmadikon pedig azt ábrázoltuk, hogy miért is van kihalófélben az adott faj. Fel akartuk hívni az emberek figyelmét ezekre a csodás élőlényekre.

A Save The Wildlife kollekciót büszkén kell viselni.

Min dolgozol jelenleg?

Egy limitált szériás karácsonyi kollekción. A tél rejtett csodáit, a hópihéket jelenítem meg különböző formákkal. Emellett egy másik művésszel is fut egy közös projektünk, amit a napokban publikálunk. Már alig várom! A fő témánk az erdei állatvilág lesz.

Valaki, akinek egy napra szívesen a bőrébe bújnál?

Szeretem az életem, nem cserélnék mással, még ha vannak nehéz időszakok és nehéz döntések is. Hálás vagyok mindenért, amim van.

A kedvenc saját ékszered?

Nemrég volt szerencsém egy jegesmedve karmot nyakláncba foglalni. Egy izlandi fényképész keresett meg a feladattal, aki rendszeresen jár expedíciókra a Déli-sarkra, és az a fő célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a klímaváltozás súlyosságára.

Egy hely, ahova szívesen elutaznál egyszer?

Grönland, Izland

Egy alkotó, aki meghatározó a munkádban?

Hayao Miyazaki