Fábián Péter az MTI-nek elmondta, hogy a humor és az abszurd eszközeivel színpadra állított fordulatos történet fontos alapkérdéseket jár körül: mit jelent az, hogy valaki magyar? Hol kezdődik a magyarságunk, mennyire fontos a nemzeti identitásban a származás és mennyire a kultúra, a magyar nyelv?

Kiemelte: inspirálta az a rengeteg mítosz és legenda, ami Petőfi személyéhez kapcsolódik. A darab megírásakor két legendakörben kalandozott. Az egyik a barguzini történet, amely szerint Petőfi nem halt meg Segesvárnál, hanem hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később családot alapított. A másik az „ál-Petőfik” története, az 1850-es években ugyanis sok szélhámos állította magáról, hogy ő Petőfi – fogalmazott.

Az előadás zeneszerzője Rozs Tamás, akivel folyamatos volt a párbeszéd a próbák alatt, hiszen menet közben alakult ki, melyik jelenethez milyen zenei hangzás illik. A darab eklektikus zenei világa magyar népzenéből, ázsiai motívumokból és magyar zeneszerzők klasszikus műveiből állt össze, amelyet egy négyfős zenekar élőben szólaltat meg a színpadon – mondta el az író-rendező.

A produkció látványvilágát Szakács Ferenc és Horváth Jenny tervezte. A nagyrészt élőszereplős, prózai darabban kiemelt szerepet kapott az árnyjáték. A fontos pillanatokban ugyanis megjelennek a múlt árnyai, amelyek plusz jelentésréteggel gazdagítják az előadást – tette hozzá Fábián Péter.   

Fotó: Éder Vera

Kiszely Ágnes, a Ciróka Bábszínház igazgatója hangsúlyozta: az előadást a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján mutatta be a bábos szakmának a társulat. Mint mondta: mérföldkőnek tekinti a november 19-i bemutatót, hiszen a nagyközönség ekkor láthatja először a kecskeméti bábszínház első saját felnőttelőadását.

Nyitókép: Ujvári Sándor