Picasso és a vastüdő találkozása a Múzeumok Éjszakáján Szombathelyen

Múzeumfalu

Jónak ígérkezik a program, pláne, ha gyerekkel (< 3) megy a sajtómunkás. Hattól festés-rajzolás Picasso után szabadon, tányérkészítés sgrafittós technikával, óriás puzzle a mester képeiből, memória játék, aztán filmvetítés, és persze tárlatvezetés.

Eső-illatúan megérkezve a kiállításon kezdenénk, de egy operatőr kolléga kikönyörgi Jankát vágóképnek a tányérfestéshez. Ezzel meg is pecsételődött az esténk. Belemerülünk a festésbe. Kevesen vagyunk, de éppen elegen. Látom, hogy néhány tinilány memóriajátékba kezd, a képeken Picasso, és élete.

Még ránézek a 20 százalékos kedvezménnyel kínált művészeti album vásárra, aztán belátva, hogy a család másik két tagja kirobbanthatatlan, elindulok a Mentőállomásra. Októberben ugyanis ott nyílt mentéstörténeti kiállítás, amire már úgyis kíváncsi voltam. Az épp ügyeletes vezet fel a kihalt épületben, ahol sűrű Feri! Feri! kiáltással ki is nyitja a termet. Aztán jön Kenyeri Ferenc, aki körbekalauzol a Fúsz Ernő Mentőmúzeumban. Az 1800-as évek mentéstörténetétől a mai modern ambu babáig sok minden van itt. Persze a személyes dolgok és a ritkaságok a legérdekesebbek. Nem valami szívderítő látvány pl. a Lenin Kohászati Művek által 1957-ben gyártott vastüdő, mely leginkább egy koporsót formáz, de sokat elárul a korról. Van itt hatvan éves defibrillátor, ősrégi egyenruha, tábori hordágy, sok-sok fénykép és tabló, na, meg örökbecsű korlenyomatként kalocsai mintás borítójú brigádnapló. Némi nosztalgiával forgatom, nekem ebben már nem volt részem, de az őrsi naplónk is valahogy így nézett ki. Elköszönéskor még némi intrikával sok látogatót kívánok a kihalt épület folyosóján, amikor a lépcsőn megjelenik egy nagymama két unokájával. Elmenőben még hallom, hogy a fiú orvosnak készül, azért jöttek el ma.

Letrapp, autó, gáz, vissza a Képtárba. A gyerek már valami lét szürcsölget, s kiderül, hogy kiraktak egy pazlit is ( by Janka), valamelyik Picasso képet. Sajnos, egyik mellé sincs odaírva a cím. Aztán összecsomagoljuk az elkészült műalkotásokat, a négy festett tányért, -apa rendkívül büszke-, és megpróbáljuk a vacsora-fürdés-mese-alvás programsorozat felé terelni a gyermeket.