Alapító-művészeti vezetője a Kaposfestnek. Hogyan jött annak idején az ötlet, hogy komolyzenei fesztivált rendezzenek?
Szerettem volna a magyar közönség számára is megfizethetővé és könnyen elérhetővé tenni egy olyan kamarazenei fesztivált, ahol a külföldi fiatal szólisták krémje a magyar zenészek legjobbjaival csupa egyedi felállásban együtt muzsikálnak, és szerettük volna a magyar zenészeknek lehetővé tenni azt, hogy a fesztiválunk révén zenei kapcsolatokat és barátságokat építhessenek. Ilyen jellegű fesztiválok külföldön többek közt a Lockenhaus, Moritzburg, Jeruzsálem, Verbier, valamint a St. Moritz. Úgy érezzük, hogy a szakma már ezek közé a fesztiválok közé emelte a Kaposfest-et.
Miért pont Kaposvár?
Kaposváron nevelkedtem, ötletemmel gondolkodás nélkül Kaposvár polgármesteréhez, Szita Károlyhoz fordultam, melynek eredménye az lett, hogy Magyarországon egyedülálló módon 6 éves szerződéssel, egyhangúlag támogatta a város a Kaposfest-et, és ez lehetővé tette, hogy komolyan, hosszú távon tervezhessünk. Az elfoglalt művészeket így 3-4 évre előre is meg tudom hívni.
Negyedik alkalommal rendezik meg idén a fesztivált. Minden szempontból sikertörténetről beszélhetünk?
Felelősségteljesen csak a művészekről és a koncertekről nyilatkozhatok: az első koncerttől fogva berobbantunk a köztudatba és feladatomnak érzem, hogy ezt a mércét fenntartsam. Büszke vagyok rá, hogy Rados Ferenc újra játszik színpadon, s 25 év után először Kaposváron lépett fel. Eljött hozzánk Frankl Péter, Tokody Ilona, Perényi Miklós, az Amadinda, már háromszor Kocsis Zoltán, idén Vásáry Tamás, a külföldi világhírű művészek közül: Joshua Bell, Ivry Gitlis, Vilde Frang, Pekka Kuusisto, Nicolas Altstaedt, Jonathan Cohen, Shai Wosner, idén Olli Mustonen, énekelt nálunk a Dohány utcai Zsinagóga főkántora, Fekete László, az orosz világsztár Jevgenyij Nyeszterenko, angol fiatal barokk énekesek, idén Sebestyén Márta, felléptek a Budapesti Operaház balett-művészei. Mindezt a teljesség igénye nélkül soroltam. Így szeretném tovább folytatni.
Művészeti vezetőként hogyan válogatja össze a fellépőket? Milyen koncepció alapján követik egymást a fellépések?
Ez az egyik legkényesebb kérdés. A művészek legnagyobb részét személyesen ismerem, sokukkal együtt játszottam. Tudnom kell, ki kivel illik össze, milyen darabot hallanék tőle szívesen, ami a legjobb oldaláról mutatja be a művészt. Izgalmas egyéniségeket keresek, akik nem csupán a tökéletességet tartják szem előtt, hanem mernek ?kockáztatni?, a pillanat varázsával játszani. Egytől egyik nagyhírű szólisták, de ez nem elég, mert egy hét alatt a 35-50 művésznek jó hangulatban, emberileg is passzolni kell a csapatba, jó légkörben kell tudni dolgozni s ezt akár egy is képes elrontani, ha erre nem figyelek oda. Végülis a lényeg a kamarazenei fesztiválon, hogy különleges egyéniségek csapatokat alkotva közös nyelvet beszéljenek.
Az idei fesztivál újdonsága, hogy a koncertek köré tematikus programokat, napokat fűznek. Miről van szó pontosan?
A tematikus programok könnyű szórakozást ígérnek az egy hétre Kaposvárra költöző zenerajongóknak, a napi két koncertnyi zenei elmélyedés mellett. Érdekessége, hogy valahogy mindig kapcsolódik ez a frissítő az aznapi koncert egy-egy műsorszámához vagy komponistájához.
A fiatalok számára mivel teszik vonzóvá a fesztivált?
Érdekesség lehet számukra, hogy a művészek 80 százaléka is fiatal és bohém a világ minden tájáról. A kaposfest-párna pedig olcsó. Világviszonylatban a magyar fiatal közönség kifejezetten nagy érdeklődést mutat a Kaposfest iránt, de ez nagyban a szülők s a pedagógusok munkájának eredménye. Minőségi szórakozást nyújt az arra vágyóknak.
A 21. század embere mintha egyre kevésbé lenne igényes zenei téren - gondolok itt többek közt arra, hogy már az énektudás sem feltétele egy lemez kiadásának, illetve sikerességének. Ilyen körülmények között mennyire van igény egy komolyzenei fesztiválra?
Van igény egy ilyen komolyzenei fesztiválra, azonban a magaskultúrának a közönsége nagyon válogatott. Ez mindig is így volt.
A IV. Kaposfestet augusztus 13-19. között rendezik meg.
