A Siklósi Szalon, a Nemzeti Kulturális Alap valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége szervezésében létrejött tárlat három külön szekcióból áll.

Az első szekció a Falconieri Palota Galériájában a Siklósi Szalon történetét tárja fel a művésztelep 63 művészének azonos számú művén keresztül, Novák Ferenc és Németh Pál gondozásában.

 

A Siklósi Szalon 1991 óta működő művészeti közösség. Történeti előzménye az I. Magyar Szobrász Symposium (1967-1970). Fennállásának rövid, de a művészeti életben meghatározó jelentőségű eredményeként született meg a Nagyharsányi Szabadtéri Szoborpark és Siklóson a Nemzetközi Kerámia Alkotóház, amely évtizedekig a hazai és nemzetközi kerámia alkotótelepek otthona volt. A Siklósi Szalon e két formáció szakmai és szellemi utódaként jött létre.

A szalon megalakításának a gondolata 1991. június 7-én, Kovács Ferenc műteremavatóján vetődött fel. Azóta a szalonnak több mint 70 képző- és iparművész, fotóművész, építész és művészettörténész tagja volt.

A Siklósi Szalon művészei többször kiléptek a Siklós-Pécs által határolt keretekből. Kiállításra kaptak meghívást a Budapest Kongresszusi Központba, a Művészetek Házába Szekszárdra, a Kortárs Galériába Tatabányára, a Templom Galériába Egerbe és Hatvanba a Moldvay Győző Galériába. 2005-től érkeztek a külföldi kulturális intézetektől is a meghívások. Sikeres kiállításuk volt a Prágai Magyar Kulturális Intézetben, a Bécsi Collegium Hungaricumban, a Bukaresti Magyar Intézetben, a Moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos Tájékoztatási Központban valamint a Lendvai Múzeum Várgalériájában és Párizsban, a Magyar Intézetben is.

A tárlat további két szekciója a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége alkotóinak műveit mutatja be a Falconieri Palota díszfolyosóján.

 

A kiállítás 2019. március 2-ig látható.