A költészetnapi dialógus azt a minduntalan újraformálódó tőzséri költészeti földrajzot igyekszik körbejárni, aminek lényegét a költő 1993. december 4-i naplójegyzete a következőképpen összegezi: ?nem azt érzem, hogy én nézek kifelé, hanem azt, hogy a világ néz befelé, rám, hogy az általam egykor megéltek visszanéznek?. Vajon ebben a gondolati és érzékelési alapállásban milyen szerepet tölt be a világkultúra földrajza, ezúttal elsősorban nagy folyói (a Styx, a Léthé, az Eridanosz) és a szülőföld konkrét folyói és hegyei (Garam, Rima, Sajó, Vág és a Kárpátok)? Van-e Gömörországnak emblematikus folyója és mit jelent Pozsonynál a Duna? Elképzelhető-e az életmű forrásvidék, vízgyűjtőterület, vízválasztók és torkolat nélkül? Beleléphetnek-e kétszer ugyanabba a folyóba a szlovákok és a magyarok?
Az est folyamán részletek hangzanak el Tőzsér Árpád műveiből, továbbá Petőfi Sándor, Andrej Sládkovič és Tompa Mihály alkotásaiból. A rendezvény másik kiemelt vendége, Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész, aki a palóc folklór gyöngyszemeiből nyújt ízelítőt.
A nemzeti könyvtár kincseiből válogató minitárlat központi műtárgyai ezúttal Tőzsér Árpád eredetileg 1979-ben megjelent, 2006-ban újra kiadott Genezis című kötetei lesznek.
