Nyolcvanöt éve, 1933-ban kezdték elbontani a Tabánt, akkor még állva maradt a szerb ortodox székesegyház, amely azonban később megsérült a második világháborúban, majd a Rákosi-rendszer a tiltakozás ellenére a lerombolása mellett döntött. A magyarországi szerb nemzetiség támogatására 2018-ban mintegy 546 millió forintot költ, a következő években a szerb köznevelési intézmények építéséhez, felújításhoz, fejlesztéséhez 2,4 milliárd forinttal járul hozzá a magyar állam. A kiállítás elsősorban a megmentett ikonosztáz és más fennmaradt liturgikus kincsek segítségével mutatja be az 1949-ben indokolatlanul elbontott tabáni szerb templomot és környezetét, az egykor Rácvárosként is emlegetett budai városrészt.
A kiállítás megnyitóján elhangzott: az újvidéki intézmény szakemberei 2017-ben fejezték be ötéves munka után a neves művész, Arsenije Teodorovic által festett, és a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum gyűjteményében őrzött, 19. századi ikonosztáz festményeinek restaurálását, így lehetővé vált a székesegyházhoz kapcsolódó művészeti emlékek együttes bemutatása Budapesten is.
A gazdag anyagú tárlat az ikonokon, liturgikus tárgyakon túl számos maketten, fényképen és más dokumentumon keresztül mutatja be a mára eltűnt Rácváros építészeti környezetét, a magyarországi szerbek művészeti és kulturális örökségét, miközben az egykori székesegyházat digitálisan is rekonstruálja. A Szent Demeternek, később a Szentháromságnak szentelt tabáni ortodox székesegyházhoz kapcsolódó közösség úttörő szerepet játszott a szerb nemzeti kultúra és nemzeti intézmények létrehozásában ? hangsúlyozta.
A Szerb székesegyház a Tabánban ? az eltűnt Rácváros emlékezete című kiállítás február 17-éig tekinthető meg.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Mohai Balázs
