Az 1891-ben született orosz szerző ifjúkora egybeesett a cári birodalom hanyatlásával, miközben Mozarthoz hasonlóan csodagyerekként már ötévesen komponált. Később az Egyesült Államokban és Párizsban élt, végül életének utolsó tizenhét évét a Szovjetunióban töltötte. Egyedi hangú művei – amelyekkel több maraton repertoárját meg lehetne tölteni – meghódították a világot, a vonósnégyestől az operán át a filmzenéig megannyi műfajban jelentőset és újat alkotott. Kalandos életét a szélsőségek és küzdelmek jellemezték.
A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar 2008 óta minden évben megrendezi a maratont, amely egy-egy zeneszerző munkásságának legjavát mutatja be. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban délelőttől egészen késő estig tartó koncertfolyamoknak Bachtól Brahmson és Bartókon át Bernsteinig számos kiemelkedő komponista volt már a főszereplője – Beethoven például kétszer is –, a 2023-as maratonon pedig az 1953-ban elhunyt Szergej Prokofjev alakja kerül a középpontba.
Az orosz zeneszerző többek közt izgalmas szimfóniák, versenyművek, kamarakompozíciók és zongoradarabok szerzője volt,
így változatos életművének gazdag keresztmetszetével ismerkedhet meg a közönség a nap folyamán. Az Üvegteremben zeneakadémisták várják ingyenes koncertekre az érdeklődőket, az előadóteremben pedig emlékezetes Müpa-beli előadások kelnek életre a vásznon, valamint Szergej Eisenstein azon legendás filmjeit vetítik, melyeknek Prokofjev szerezte a zenéjét.
A maratoni koncertsorozat családi programmal kezdődik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben: a Budapesti Vonósok a Péter és a farkas című szimfonikus mesét adja elő Lakatos György narrációjával. Előadásukat a Farkas Róbert vezette MÁV Szimfonikus Zenekar koncertje követi, műsorukon Prokofjev hét szimfóniája közül a legnépszerűbb Ötödikkel. Berkes Kálmán és a Győri Filharmonikus Zenekar az orosz szerző monumentális balettzenéje, a Rómeó és Júlia szvitváltozatából ad elő részleteket, Hollerung Gábor karmester és a Budafoki Dohnányi Zenekar a filmzenéből ugyancsak szvitformában ismertté vált Kijé hadnagyot szólaltatja meg, továbbá a lendületes, ifjúkori Első hegedűversenyben a magánszólamot játszó Kelemen Barnabás hegedűművész partnere lesz.
A Pannon Filharmonikusok Prokofjev nagy apparátusra írt, jelentős ciklusai, a szimfóniák és a zongoraversenyek legelső darabjait adja elő Balog József zongoraművész és Vass András karmester közreműködésével. A mesével kezdődő koncertfolyam zárókoncertje is egy jól ismert történetet idéz fel: a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjén Fischer Iván vezényletével a Hamupipőke szvitet hallhatja a közönség.
A Fesztivál Színházban az előadások sorát Palojtay János zongorakoncertje nyitja,
ezt követi Szabó Ildikó, Lajkó István, Pivon Gabriella és Mali Emese Prokofjev csellóra és fuvolára írt zongorakíséretes kamaraműveiből összeállított előadása. Pusker Júlia hegedűművész és a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai a komponista hegedűre és zongorára írt Öt melódiáját és 2. vonósnégyesét adják elő. Ugyancsak a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai, valamint Báll Dávid zongoraművész játssza el a klarinét, vonósnégyes és zongora rendhagyó apparátusára írt Nyitány héber témákra című alkotást és a Humoresque scherzót, továbbá részletek szólalnak meg a Rómeó és Júlia-szvit szerzői zongoraváltozatából. A maratoni koncertsorozat utolsó előadása a Fesztivál Színházban valódi kuriózumnak ígérkezik: Prokofjev szóló énekhangra írt repertoárjából hallhat dalokat a közönség két kiváló orosz énekes, Evelina Dobracseva és Nyikolaj Borcsev tolmácsolásában, zongorán kísér Maria Urbanovics.
Nyitókép: Fischer Iván karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. Fotó: Stiller Ákos
