Ez a fülszöveg olyan tömör és érzékletes összefoglaló, hogy érdemes legalább néhány sort idézni belőle: "Árad itt minden - tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára...., valamint három férfi - Imre, Péter és Ádám - , akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát...." A fülszöveg ezzel zárul: "...történetek, legendák, mesék gomolyognak. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények - drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Darvasi László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Az áradás ellenállhatatlan."
Ráadásul ritka tünemény ez az ellenállhatatlan áradás. A történet valósággal beszippantja az olvasót, aki egy idő után igyekszik lassabban haladni, bármennyire kíváncsi is a folytatásra, a részletekre, az egész, rendkívül színes tablóra és az egyéni sorsokra. Mégis kezdi beosztani a regényt, hogy tovább tartson a prózai varázslat. Egyébként éppen varázslat bőven akad ebben a könyvben, amely tele van álmokkal, legendákkal, csodákkal és mesebeli figurákkal.
Szeged-regénynek is mondható a Virágzabálók, hiszen a történet itt játszódik, a XIX. században, s fontos szerepet kap a Tisza, amely ugyanolyan elementáris - hol gyönyörködtető, hol életveszélyes, pusztító -, mint ahogy árad, hömpölyög a regénybeli történet. Szeged olyan város, amelyet ma multikulturális, sokszínű, pezsgő helynek neveznénk, együtt élnek itt magyarok és németek, szerbek, zsidók meg cigányok.
A történet főszereplői sem hétköznapi emberek, hanem olyanok, akik olykor virágot zabálnak. Márpedig aki ezt teszi, az nem az általánosan elfogadott szabályoknak, az illemnek megfelelően él. Ilyen Klára és a belé szerelmes három férfi, Imre, Péter és Ádám, valamint az öreg német orvos, Schütz bácsi, s természetesen a szabadságot érzékelteti a városba érkező cigányok meg a szép cigánylány, Somnakaj sorsa is.
Keret öleli a történetet a regény elején és a végén, a kettő között pedig nagy fejezetekben, mindig más szemszögéből elmesélve teljesedik ki a színes tabló. Az elsőben Klára szemszögéből bontakozik ki a privát történet és a magánéletet is meghatározó történelmi események sora, A cigányok bejövetele című fejezet a cigányokról, vajdájukról, Gilagógról szól színes legendákkal, mítoszokkal, finom szálakkal kapcsolódva Klára életéhez. Utána Imre, a férj szemszögéből élhetünk át mindent, majd Ádám, a féltestvér, végül Péter története következik - végig úgy, hogy a már megismert eseményekhez folyamatosan fontos momentumokat ad hozzá az új nézőpont.
Mindeközben Szegeden is kitör a '48-as forradalom, tombol a felhevült tömeg, aztán következik a megtorlás, spionokkal, börtönnel, dermesztő érzelmekkel. Darvasi László mesterien szőtte a szálakat, amelyek mentén egyre inkább megelevenednek előttünk a könyv alakjai. Igazi nagyregény a Virágzabálók, amely egyetlen lendülettel olvasható. Úgy képzelem, egyetlen lendülettel, hihetetlenül szabadon írta meg Darvasi László is ezt a varázsos történetet.
Ha valaki végigolvassa a fülszöveget egy könyvesboltban, ezúttal nem kell kiadói túlzásra gondolnia. Nyugodtan higgyen neki!
Darvasi László: Virágzabálók, Magvető, Budapest, 2009, 672 oldal, 3990 forint
