Rajzoló robottal jeleníti meg a MOME a Barabási-hálózatokat

Az
elmúlt évek/évtizedek egyik legígéretesebb tudományos módszertani újdonságának
a hálózatkutatás és hálózati vizualizáció bizonyult, amely hatékony eszköznek
tűnik kulturális, társadalmi jelenségek, így a képzőművészeti színtér
vizsgálatához is.

A Rejtett mintázatok című kiállítás a nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető ún. Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 25 évének bemutatása köré szerveződik. A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével – a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek bemutatása révén – az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő. A csúcstechnológia (adatszobrok, MI, AR, VR, rajzoló robot) felhasználásával a hálózati ábrák és struktúrák szemléletesen értelmezik azokat a rejtett kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyek egy-egy vizsgált jelenség hátterében húzódnak.

Hálózatrajzoló robot

A MOME Innovációs Központ és a Barabási Lab kutatói által programozott, falra erősített szerkezet a kiállítás minden napján kirajzolja egy-egy alkotó életútjának hálózatát a kortárs magyar képzőművészeti szcénából. A rajzon láthatóvá válik, mely intézményekben, galériákban állított ki az idő során a művész. A rajzokat több művészeti adatbázis alapján dolgozták fel egy szakértői csapat bevonásával. A hálózatok elemeinek eloszlását, éleinek növekedését a képalkotó módszer algoritmikusan alkalmazza a csapat által összegyűjtött többszáz művész és intézmény adatai alapján. A rajzoláshoz a robot a vonalakat és a betűket különböző formákká alakítja egy saját készítésű program segítségével, amely a rajzolás ritmusát, dinamikáját és időbeliségét is meghatározza. Így egy-egy rajz lassan bontakozik ki a látogató szeme előtt, ezáltal a rajzolás megfigyelése a képalkotás folyamatának élményét adja a látogatónak. 

Az installáció célja a hálózatok vizualizációja mellett a digitális adatok alapján létrejövő alakzatok, mintázatok fizikai reprezentációja, kód, papír, vonalak, festék segítségével.

Kiterjesztett adatszobor alkalmazás 

A
Barabási Lab évek óta készít 3D printelt hálózati modelleket, amelyek
topológiájának kommunikációjára régóta keresi a megoldást. A MOME kutatói erre
a problémára kínálnak megoldást egy tableten és telefonon futó alkalmazás
prototípus fejlesztésével, amely grafikai elemekkel, szövegekkel, vagy akár más
(video, hang) tartalommal terjeszti ki a fizikai tárgyakat.

A kiállításra létrehozott installáció egy térben elhelyezett, 3D nyomtatott hálózati szobor rejtett információinak megértését segíti. A hálózat alapját egy, az ételek kémiai összetevőit és az ezekből alkotott receptek összetevőit alkotó adatbázis adja, amely alapján szokatlan ételtípusok párosítását és földrajzi területeken való alkalmazását ismerheti meg a látogató.

Az
eszköz a kamera és szenzorok segítségével a szobor térbeli pozícióját követi és
értelmezi, ez alapján különböző információkat jelenít meg annak egyes részeihez
közelítve, vagy azoktól épp távolodva. Az alkalmazás a kiterjesztett valóság
(Augmented Reality) segítségével egyfajta térbeli navigációt tesz lehetővé,
ahol a felhasználó pozíciója határozza meg a megjelenített tartalmat. A szobor
felé haladva a térben először a hálózat klaszterei, összetartozó elemeinek
neve, típusa figyelhető meg az alkalmazás segítségével. Egyre közelebb kerülve
a szoborhoz, elemeinek kiválasztásával a képernyőn a különböző csomópontok és
az azokhoz tartozó élek nevei, és a hozzájuk kapcsolódó adatok válnak
felfedezhetővé. 

Az adatokat a Barabási Lab gyűjtötte össze, rendszerezte és készítette el 3D nyomtatott szobor formában, az ehhez kapcsolódó AR alkalmazást pedig a MOME Innovációs Központjának kutatói készítették azzal a céllal, hogy újfajta navigációs modalitásokat keressenek a kevert valóság és az adatvizualizáció határterületein.

Fotók forrása: Ludwig Múzeum. Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd