Nyárra tervezik a megújított borsi Rákóczi-várkastély átadását. Befejeződtek a munkálatok?

Az építőipari munkákat befejeztük, a tájépítészeti feladatok lezárása és a területrendezés még tart. A járvány miatt halasztottuk márciusról júniusra a tervezett átadást. Egy ilyen kiemelkedő jelentőségű beruházás átadását méltó körülmények közt kell megtartani. Reményeink szerint az eseményen részt vesz majd Áder János magyar és Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök. Májusban – ha a járványügyi előírások engedik – a szálloda és az étterem megnyitásával elindítjuk a próbaüzemet.

Az említett vendéglátási feladatok mellett milyen tartalmi funkciókkal nyílik meg a várkastély?

II. Rákóczi Ferenc szülőházának legfőbb attrakciója a Rákóczi három születése című nagyszabású kiállítás lesz. A több mint ezer négyzetméteren megvalósuló tárlatot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kreatív csapata tervezte. Fiatalos, lendületes módon mutatja be Rákóczit és korát; joggal remélhetjük, hogy nagyon látogatott kiállítás lesz. Mivel Borsi Szlovákiában található, nagyon körülményes lett volna műtárgyakat odavinni. Ráadásul a ház nem lesz hivatalos múzeum, így a biztonsági előírások betartása is rendkívüli terheket rótt volna a fenntartó szervezetre. Vagyis a szükség is arra kényszerített minket, hogy kreatív megoldásokkal, modern eszközökkel, például virtuális valóság szobával, játékokkal készüljünk a látogatók számára.

Latorcai Csaba, az EMMI államtitkára és Diószegi László, a Teleki Alapítvány igazgatója II. Rákóczi Ferenc szülőházában, a borsi kastélyban 2018-ban. Fotó: Balázs Attila/MTI

A kiállítás elsősorban gyerekeknek, fiataloknak szól?

A fiatal korosztályt preferáljuk, de a tárlat felnőtteknek éppúgy informatív, gazdag és szórakoztató lesz. Rákóczi a magyar önállósági gondolat első szabadságharcos hőse. A történet és a korszak kevéssé ismert a magyar fiatalok körében, ezért a kiállításunk ennek élményszerű bemutatására fókuszál.

A borsi várkastély öt kilométerre fekszik a magyar határtól, a felújítás a szlovák és a magyar kormány összefogásával valósult meg. A működtetést ki finanszírozza majd?

A helyreállítás a két köztársasági elnök elhatározásából valósult meg, de döntően magyar kormányzati forrásokból. Az üzemeltetésben is hasonló az elképzelés, mert attól, hogy Borsi Szlovákiához tartozik, a várkastély a magyar történelem fontos színhelye. De számítunk a szlovák közönségre és ottani együttműködő partnerekre; felvettük a kapcsolatot a tőketerebesi Andrássy-kastéllyal, kiváló a kapcsolatunk Kassa megyével, pályáztunk is egy Bodrog-parti kerékpáros- és táborozó hely létrehozására. A megújult várkastély terveink szerint olyan kulturális és rendezvényközpont lesz, amely nem csupán a község, hanem az egész környék turizmusát fellendíti.

Fotó forrása: Borsi Rákóczi-kastély

A tulajdoni viszonyok miként alakultak?

A várkastély Borsi község tulajdona. A község és a Teleki László Alapítvány közösen hozta létre a II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezetet, amely a felújítást és az attrakciók létrehozását finanszírozta, és ötvenéves kezelési jogot kap a községtől.

Nyáron – ha a járvány engedi – teljes kapacitással üzemelhet az épület?

Természetesen. Május 1-jétől mindennek működnie kell, és júniustól már kötelezettség is a működtetés elindítása, hiszen a büdzsé jelentős részét a saját bevételek teszik ki, ezek maximalizására törekszünk.

Mennyien dolgoznak majd a szervezet alkalmazásában?

Huszonkilencen, ami a környéken kimondottan soknak számít. Ebben a tárlatvezetőktől kezdve a recepciósokon át a konyhán dolgozókig mindenki benne van.

A szállodába elsősorban csoportokat várnak?

A szálláshely háromcsillagos besorolást kap majd. Tizenhat pótágyazható szobája van, és a koncepciónkban fontos szerepet szánunk az osztálykirándulásra érkező ifjúsági csoportoknak. Megfizethető, de színvonalas szállást terveztettünk.

A határon túli épített örökség megóvását célzó Rómer Flóris terv munkálatai sokszor kevésbé látványosak: tetőjavítás, freskórestaurálás.

A Rómer Flóris terv részeként jelenleg hatvan helyen dolgozunk, az elmúlt években több mint kétszáz helyszínen végeztünk munkálatokat. Ezek nagyon sokfélék: az említett állagmegóváson túl teljes körű felújításokat is végzünk, idén húsz templomot adunk át. E nagy munkák egy része már tavaly-tavalyelőtt elkezdődött. Amikor nagy munkákról beszélek, fontos hangsúlyoznom, hogy ezek nem hasonlíthatók a borsi fejlesztés mértékéhez. Kicsi, falusi templomok megújításáról van szó. A programnak éppen az a különlegessége, hogy a kevéssé szem előtt lévő Kárpát-medencei értékek helyreállítását célozza meg. Számos – köztük Árpád-kori – templom menekülhetett meg így az enyészettől.

Az Árpád-kori templomok megújítására külön programot dolgoztak ki.

Valóban, csakhogy az Árpád-ház-program büdzséje – évi 33 millió forint – csupán hat templom felújítására elegendő. A hat éven át futó Rómer Flóris terv évi ötszázmillió forintos kerete tágasabb lehetőségeket ad, ám ebben a programban nemcsak Árpád-kori templomokkal foglalkozunk, hanem a határainkon túli magyar vonatkozású műemlékek megóvásával is.

Mennyi kérelemből kell kiválasztaniuk a támogatásra jogosultakat?

Ez az összeg sok mindenre elegendő, de többre lenne szükség ahhoz, hogy az évente beérkező több mint száz kérelem 1,4 milliárd forintos forrásigényét fedezzük. Ennek a Kárpát-medencei magyar épített örökségnek a megmentése sok esetben csak az anyaország támogatásával lehetséges. Sokszor eldugott, kicsi falvak templomairól van szó elöregedett vagy már megszűnt magyar közösséggel. Ha valaki nem karolja fel az ügyüket, néhány évtized alatt az enyészeté lesznek. A szemünk előtt zajlik ez a folyamat: Észak-Erdélyben a valamikori szász közösség templomaival ez történik. Nem szeretnénk, ha a magyar közösség templomai is erre a sorsa jutnának. Idén sok támogatásra érdemes igény érkezett, ezért azt szeretném, hogy a pandémia ellenére megemeljék a rendelkezésre álló keretösszeget.

Megújult üvegablakok a vajdasági Tornyoson
Fotó forrása: Teleki Alapítvány

A járvány ellenére zavartalanul folytak a munkálatok?

Igen, tekintettel arra, hogy a többnyire szabadtéren zajló építőipari munkákat egyik környező országban sem tiltották. Kicsit nehezebbé vált a mozgás a lezárások miatt, de folyamatosan dolgoztunk. Nehézséget az jelentett, hogy a helyszínbejárásokat csak az interneten tudtuk elvégezni… Az emberi kapcsolatokat nem lehet pótolni: egészen más, amikor a helyszínen találkozunk a közösség utolsó, de rendkívül lelkes tagjaival. Ez az élmény most hiányzik.

Ha ezekben a falvakban már jórészt eltűnt a magyar közösség, amely megtölthetné ezeket a templomokat, kik használják majd őket?

Vannak templomok, amelyek környékén – mint mondtam – már nincs élő közösség. De szerencsére nem ez a jellemző. Többnyire kis gyülekezettel rendelkező templomokban dolgozunk. Néhány helyen, például Dél-Erdélyben olyan templomot újítottunk fel, amelynek egyfős volt a „gyülekezete”: megható és megrázó esetek. De a templomok még mindig az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában vannak. Dél-Erdélyben megvalósítottunk egy próbaprogramot. A Toronyiránt elnevezésű applikációban egy túraútvonalra felfűzve turisztikai látványosságként írunk ezekről az értékes műemlékekről és a környéken rendelkezésre álló szálláshelyekről, más turisztikai attrakciókról. A tapasztalat azt mutatja, hogy nyaranta rendszeresen érkeznek látogatók, és ez már biztosítja az épületek fennmaradását.

2019 óta a Teleki László Alapítványhoz tartozik a Népi Építészeti Program is, amely évi 1,5 milliárd forintos keretösszeggel működik.

A tavalyi év a pandémia ellenére nagyon erősre sikerült: az első és az utolsó felhívásunk között a pályázatot benyújtók és sikeresen pályázók száma egyaránt megduplázódott. Jelenleg is fut egy felhívásunk, és folyamatosan növekszik az érdeklődés. A huszonnegyedik óra után vagyunk: a népi építészeti emlékeink még gyorsabban pusztulnak, mint a szakrális emlékek. Részben mert a divat változása jobban befolyásolja a világi épületek sorsát, részben mert sok esetben nem időtálló anyagokból építkeztek. Ez a program segít abban, hogy megérje ezeket az épületeket felújítani.

Ezek magántulajdonban lévő épületek?

Zömükben igen. Már említettük a funkció fontosságát: a felújítás után lakó- vagy gazdasági épületként hasznosítják őket, és ez azt jelenti, hogy ismét élettel telnek meg a műemléki épületek.

A nyitóképen a Rákóczi-kastély belültől. Fotó forrása: Borsi Rákóczi-kastély