A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga 180 perces volt, ezen belül a diákok tetszőleges sorrendben oldhatták meg a feladatokat. A maturálóknak két, eltérő feladattípust kellett megoldaniuk. A feladatlap első felében 12 rövid, úgynevezett tesztjellegű feladat szerepelt, a második rész pedig rövidebb és hosszabb, úgynevezett esszéfeladatokból állt. Tovább a feladatlapokhoz és a megoldáshoz

A 8 esszékérdésből – bizonyos választási szabályok betartásával – hármat kellett kidolgozni. A témák között a tatárjárás, a második ipari forradalom, a Rákóczi-szabadságharc, a két világháború közötti magyar társadalom szerepelt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, időrendben követték egymást, téma volt többek között a népvándorlás, Hunyadi Mátyás, az angol alkotmányos monarchia, a nők helyzete, a magyarországi rendszerváltás.

A feladatok között térképelemzés, igaz és hamis állítások elkülönítése, adatsorok értelmezése, ábrák kiegészítése egyaránt szerepelt. Mindkét feladattípusnak fontos elemei voltak a jelenismeret, az állampolgári ismeretek, a XX. század második felének és napjainknak a jelenségei, történései, problémái. A diákok a vizsga egész időtartama alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, számos ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kell pontos választ adnia.

A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára 240 percük volt a diákoknak. Az első rész megoldására 90 perc állt rendelkezésre. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. Ebben a vizsgarészben atlaszt nem lehetett használni. A feladatok között a reneszánszra, a felvilágosodásra, a törökellenes harcokra, a II. világháborúra vonatkozót egyaránt találtak a diákok, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések, mint például a fejlődő világ problémái, a gyermekek jogai Magyarországon.

A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból két egyetemes történelmi és két magyar történelmi kérdés megoldása kötelező volt, a diákok a keresztes hadjáratok, a két világháború közötti gazdaság, a magyar nyelv a reformkorban, Bethlen István politikai pályája témáját is választhatták.

A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében mindkét szinten a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

Alapvetően szakmailag rendben voltak az idei történelem középszintű írásbeli érettségi feladatok – mondta el Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerdán az MTI-nek a pedagógusoktól és diákoktól származó vélemények alapján. Kifejtette: a tesztkérdések mintegy felét szövegértési feladatok alkották, ezeket a forrás alapján meg lehetett oldani. Az érettségi feladatok között komoly hangsúlyt kaptak a szöveges források és táblázatok. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: több ilyen feladat is volt, s azoknak a diákoknak, akik folyamatosan gyakorolták az ilyen példákat, ez nem okozhatott nehézséget.

Kiemelte a feladatok közül a jelenlegi választási rendszerre vonatkozó választható témát. Miklósi László szerint a témafelvetés nagyon helyes, hiszen fontos, hogy minden érettségiző öntudatos állampolgárrá váljék. Ehhez pedig elengedhetetlen a mai választási rendszer ismerete. A feladat akkor okozhatott problémát, ha a diákok tanulmányaik során nem jutottak el eddig.

Szólt még egy teljesen új, a környezetvédelemmel foglalkozó feladatról. Itt a diákoknak többek között arra kellett válaszolniuk, hogy melyik jelenség az erdőirtás következménye, hogyan változik meg a levegőt alkotó gázok összetétele az erdőirtás miatt, mi a neve az ábrázolt, környezetre ártalmas jelenségnek. Miklósi László úgy értékelte: általában és elvileg helyes, s a diákoktól elvárható, hogy a különböző tantárgyaknál szerzett ismereteiket komplex módon alkalmazni tudják.

Ugyanakkor az lenne helyes, ha ez először a hétköznapi gyakorlatban jelenne meg az oktatás során, így, hogy pont egy vizsgahelyzetben találkozik vele a diák, “nem igazán lovagias”.