Hálás pillanatot ragadott meg Neil Burns kanadai animációs rendező első egész estés stop-motion mozija. Az elektromosság feltalálása valóban átírta a társadalom és a mindennapok működését. Ebben a történelmi határhelyzetben a tudományt szembeállítani a várható következményekkel, ráadásul egy fekete humorú bábfilmben, merész vállalkozás. Burns azonban jó sztorit, ötletesen fölépített képi világot és jó koncepcióval kidolgozott bábfigurákat vonultatott fel, hogy a látványos pólusok összeütközését felnőtt mesévé finomítsa.
Edison bármilyen aljasságot megtesz a kutatásaiért, a tudomány szent nevében rabol, csal, átgázol a családján és másokon. Kisebbik fia, Leo a család lelkiismerete, de ő tehetetlen, mert a villámcsapás, amely anyját megölte, őt elektromossá tette: nem érinthet élőlényt. Az idősebb fiú, Faraday (az ő neve is ismerős a fizikaórákról, az elektromos mezőt feltaláló tudósról kapta) megrögzött bosszúálló és antiszociális, a villanykapcsolót karddal védő nagyapa egyszerű idióta. A családi idillhez néha levágható fejű beszélő bábuk csatlakoznak, néha a pasana indián nők, akiktől Edison annak idején elrabolta a törzs titkait őrző Fény Könyvét. Aztán jön a történet elején alulfizetett szolgáló és lánya, Zella, és beindulhat a jó öreg történet a titokban egymásba szerető fiatalokról, akik persze nem érinthetik meg egymást.
A film ezt a több rétegben is kiaknázható sémát illeszti egységbe. A japán rajzfilmek divatos "gótikája", az európai népmesék gonosz figurái és az ökotudatos XXI. század ritkán találkoznak ilyen harmonikus egységben, mint itt. Ráadásul a rendező több fontos filmtörténeti reminiszcenciával is megbolondítja az összhatást: Fritz Lang Metropoliszának emberdaráló gépezete ebben az intimebb családi környezetben is szépen működik, persze a pátosz helyett itt humorral átitatva. És a Ridley Scott rendezte Blade Runner emberrobotjai is otthonosan mozognak Edison kamrájában.
Az animációs film újabban jól reagál a felnőttek mese iránti igényére. Tim Burton Halott menyasszonya után az Edison és Leo is inkább felnőtteknek szól - bár már az ötévesek sem először látnak levágott ajkat vagy kutya rágta szemgolyót -, mégis, a boldog vég ellenére azért elsősorban a fenntartható jövő miatti aggodalmat formálja ütős mozivá.
