 |
(MTI) - A régészeti feltárás munkamódszereit az Alsópáhok és Hévíz közötti ásatáson mutatják be - közölte Egyházi Dóra, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársa. A résztvevők megismerhetik a régészeti munka fázisait: hogyan kezdődik az ásatás, milyen technológiákat alkalmaznak, mit jelent a dokumentáció elkészítése, kezükbe vehetik és közelről is megszemlélhetik a frissen előkerült, IV-V. századból származó régészeti leleteket.
A helyszínen megfigyelhető két egymást követő korszak átmenete - fogalmazott Egyházi Dóra. A késő római település maradványainak az utolsó fázisai már a népvándorlás korába nyúlnak át, amikor az elhagyott vidékre letelepült egy újabb népesség, és tovább használta az épületeket, tárgyakat. A szakszolgálat munkatársa kiemelte: a nyílt ásatáson azt szeretnék bemutatni, hogy a régészet nem "kincskereső" tevékenység, hanem tudományos munka. A műemléképületek megőrzésében, állapotvédelmében ma még kevéssé vesz részt a civil társadalom, pedig büszkének kell lenni arra a régészeti, műemléki örökségre, ami a Kárpát-medencében megadatott.
Az elmúlt csaknem 900 esztendőben számtalan - ma már műemléknek számító - templomot emeltek Zala megyében, ezek közül jó néhány helyszíne lesz a kulturális örökség napjainak, mivel az idei eseménysorozat középpontjában a szakrális terek állnak.
Tárlatvezetők mutatják be a kallósdi kerektemplomot, a vonyarcvashegyi Szent Mihály-hegyen a 40 halász emlékére emelt kápolnát, a gótikus stílusban épült, Keszthely Fő terén található plébániatemplomot és rendházat. A nagybakónaki barokk templom parókiaépületében helytörténeti és egyháztörténeti kiállítást is bemutatnak.
Az 1753-ban emelt kálócfapusztai Szűz Mária-emlékkápolna az 1972-ben Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című regényéből készített játékfilm néhány jelenetének volt a helyszíne. A pákai római katolikus templomot a Cimbal-freskók, a zalaháshágyi templomot pedig a sárkányos-állatfigurás félköríves timpanon teszik különlegessé. A XXI. század műemléke a Pethőhenyén 2001-ben, társadalmi összefogással épült templom. A Makovecz Imre tervei alapján készült épület külső megjelenésében, sajátos stílusjegyeivel az ősi falusi építészetet idézi fel.
Az apró falvakban helytörténeti sétát, szüreti felvonulást szerveznek, a keszthelyi és a nagykanizsai művelődési házak kínálatának egy része pedig a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozattal kapcsolódik össze.
Keszthelyen kiállítás nyílik Zala megye természeti értékeiről, lesz csángó táncház, Benedek Elek mesemondó verseny, a Sétáló utcában fúvószenekarok adnak koncertet, a Schönstatt Ifjúság ének-, tánc- és zenekara musicalt mutat be - sorolta fel a hétvégi programokat Csengei Ágota, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója.
A keszthelyiek nézőként biztosan jártak már a színházban, de a "kulisszatitkokat" csak nagyon kevesen ismerik - jegyezte meg, hozzátéve, hogy vasárnap az érdeklődők a pincétől a padlásig végigjárhatják az épületet. Megismerhetik, hogy működik a zsinórpadlás, és azt is, hogyan engedik le a világításkor a fénycsöveket.
Nagykanizsán a Képzőművészetek Háza és a Magyar Plakátház programjaival kapcsolódnak a kulturális örökség napjaihoz - közölte Mikola Mária, a Kanizsai Kulturális Központ munkatársa. Az 1874-ben épült, eklektikus stílusú kiskastélyban Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet festőművészek hagyatékát, valamint Z. Soós István festőművész szülővárosának, Nagykanizsának adományozott alkotásait őrzik. A Magyar Plakát Házban az elmúlt években az 1800-as évektől megjelent plakátokból nyílt kiállítás. Az 1800 körül épült magtár épületet a régi, rusztikus gerendákat megőrizve 2006-ban építették át kiállítóteremmé.
Zalaegerszegen, a Gébárti-tó partján található kézművesek házában a műhelyfoglalkozásokon, fazekas-, kovács-, textil-, fafaragó műhelyekben a XVIII-XIX. századi népművészeti kultúrát, paraszti hagyományokat mutatják be - közölte Pózvai Andrea, az intézmény munkatársa. A hétvégén rendezik meg a hagyományos tökfesztivált is, ahol a tökös-mákos rétest, tökös pogácsát, de akár a bioételeket is megkóstolhatják a látogatók.
Zalaszentgróton a Batthyány-kastély erkélyén reneszánsz toronyzene szólal meg vasárnap. A Batthyány család XVIII. Századi reneszánsz-copf kastélya ma már iskolaként és diákotthonként működik, de vasárnap bemutatják a látogatóknak a kastély eredeti berendezéseit, díszeit és az arborétum több száz esztendős fáit is.
