Régészeti feltárásnak kellene megelőznie a főtéri metrómegálló próbafúrásait Kolozsváron, hogy ne sérüljenek az ottani értékes leletek – nyilatkoztak szakemberek a Szabadság című napilapnak.

Geológiai fúrások a kolozsvári Főtér északi oldalán. Fotó: Rohonyi D. Iván
Geológiai fúrások a kolozsvári Főtér északi oldalán. Fotó: Rohonyi D. Iván

A kolozsvári lap pénteki cikkében műépítészeket és művészettörténészt kérdezett annak kapcsán, hogy a metróépítési projekt keretében elkezdődött a próbafúrás a Főtér északi oldalán, nem messze a Szent Mihály-plébániatemplomtól. Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember elmondta: a területi műemlékvédelmi igazgatóság főtanácsosa két éve kért véleményezést a román építészkamara erdélyi fiókjától annak kapcsán, hogy a Kolozsvárra tervezett metróvonal egyik megállóját a Főtérre, a Szent Mihály-templom szomszédságába tervezik. Rámutatott: mivel a metróépítés egyik hozadéka épp a belvárosi gépkocsiforgalom csillapítása, a szakemberek egyetértettek a tervezett megállóval, de kiemelték, hogy ez csak a régészeti feltárás függvényében alakítható ki. „Nem mindegy ugyanis, hogy teljesen tönkretesszük az egykori Napoca település központját, amelynek kétségkívül pontosan ott az epicentruma, vagy pedig bemutatjuk az ókori lelőhelyet a metróalagút apropóján” – mondta Guttmann Szabolcs a római kori városmagra utalva. Elmondta: az azóta eltelt két évben nem történt régészeti kutatás a téren, ez tavasszal kezdődne, miközben a műépítész szerint már tervezik a metrómegálló feljáróit, amihez szerinte alapkutatások hiányoznak. Úgy vélte: abszurd, hogy a metró vonalát előzetes geofúrások nélkül tervezték meg, és szélhámosság a védett műemléki zónának minősített helyszínen mélyfúrásokat végezni.

Lupescu Radu művészettörténész – aki a Szent Mihály-templomban végzett régészeti feltáráson is dolgozott – a Szabadságnak elmondta: a templomtól északra van egy 13. század eleji temető, amelynek pontos kiterjedése nem ismert, de a jelenlegi Fftéri parkolóban fejeződik be, ahova a metrómegállót is javasolták. Megerősítette: geológiai vizsgálatok esetén is az a szabályos eljárás, hogy előbb régészeti kutatást végeznek a területen, és csak utána kezdenek el fúrni.

Virgil Pop, a területi műemlékvédelmi bizottság főtanácsosa a lapnak úgy nyilatkozott: a geológiai próbafúráshoz vékony, 10–15 centiméternyi átmérőjű csövet használnak, így nem kellene, hogy kárt okozzon a leletekben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a metró alagútja jóval mélyebben fog húzódni azoknál a rétegeknél, amelyekben az emberi civilizációnak nyoma lehet. Hangsúlyozta: a régészeti feltárásokat a metrómegálló feljáratainál lesz nagyon fontos elvégezni, de elmondása szerint ezek a terve még nincs kidolgozva, csak konzultatív szinten zajlottak tárgyalások a műemlékvédelmi bizottsággal. Közölte: az illetékesek három javaslatot tettek a főtéri megállóra – az egyik Magyarország főkonzulátusa, a másik a Bánffy-palota, a harmadik a Szent Mihály-templom északi oldala mellé képzelte el –, de műemlékvédelmi főtanácsosként egyik javaslatot sem fogadta el. Elmondta, arra kérte a tervezőket, tanulmányozzák át újra összességében a Főtér alaprajzát, és arra is legyenek tekintettel, hogy miként módosulhat előnyösen a Bánffy-palota előtti rész, amely gyalogosövezetté alakulhatna.

A kolozsvári nagyberuházásra kiírt versenytárgyalást a Gülermak cég vezette társulás nyerte, mely nettó 9,059 milliárd lejből (694 milliárd forint) kész megtervezni és megépíteni a metróvonalat. A török cég lengyel leányvállalatával, a francia Alstom és a román Arcada Company építőipari cégekkel társulva építené meg a metróvonalat. A megvalósíthatósági tanulmány szerint ez 21 kilométer hosszú lesz, és a Főteret érintve kelet-nyugat irányba szeli át a várost és az agglomerációt. Kolozsváron 14,7 kilométeren és a várostól nyugatra fekvő, mintegy negyvenezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren halad. A metróvonalon 19 megálló épül. A megvalósíthatósági tanulmány szerint a nagyszabású projektet a nagy infrastrukturális beruházások program, a szállítási operatív program és az országos helyreállítási terv révén EU-s forrásokból, a román szállításügyi tárcától származó kormányzati forrásokból, valamint Szászfenes és Kolozsvár önkormányzatának saját forrásaiból finanszírozzák.