Régészeti konferencia volt a magyar–török kulturális évad első hivatalos eseménye

„A magyar–török kulturális évad kivételes alkalom, hogy számba vegyük azokat a mélyen gyökerező kulturális összefonódásokat, amelyekre építve tovább erősíthetjük a kapcsolatokat, és még intenzívebbé tehetjük a két nép kulturális jelenlétét egymás országaiban” – mondta köszöntőjében Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója. A közös kulturális évadot Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója alkalmából rendezik idén.

Mint a főigazgató kifejtette, a két ország történelmének, kultúrájának szoros összefonódása többek között nyelvészeti, néprajzi, régészeti szempontból is megmutatkozik. Hozzátette: mielőtt a magyar törzsek letelepedtek a Kárpát-medencében, folyamatosan interakcióban voltak a különböző türk népekkel. Ennek lenyomata, hogy a magyar nyelv több száz török jövevényszót tartalmaz.

„Az ottomán–török kulturális hatást Magyarországon nemcsak a 16-17. század építészeti emlékei, mecsetek, türbék, fürdők őrzik, ez megmutatkozott az öltözködésben és a fegyverhasználatban is. De a hatás máig kimutatható a gondolkodásban vagy a gasztronómiában is, de a törökországi magyar kulturális jelenlétre, történelmi emlékhelyre is számos példa van” – fogalmazott Hammerstein Judit. Hozzátette: magyar tudósok, építészek, nyelvészek, orvosok, hadmérnökök intenzíven vették ki a részüket Törökország 19–20. századi modernizációjában, reformtörekvéseiben. A megbízott főigazgató azt is megemlítette, hogy a magyar kormány 1916-ban Isztambulban hozta létre első állami külföldi kulturális intézetét.

Szólt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban számos török történelmi emléktárgy látható, köztük egy különleges bőrköpeny, amely világviszonylatban is kiemelkedő ritkaságnak számít. „A Magyar Nemzeti Múzeum azt tervezi, hogy év végére elkészül az a katalógus, amely gyűjteménye török vonatkozású tárgyait mutatja be” – mondta Hammerstein Judit.

A konferencia résztvevőit Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete is köszöntötte.

Necmi Karul, az Isztambuli Egyetem Őskori Régészeti Tanszékének vezetője a Göbeklitepe régészeti területről tartott előadást – itt található az emberiség legelső ismert temploma. Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézetének professzor emeritusa a szintén a neolit-kort feltáró Polgár-csőszhalomi ásatásról beszélt.

A törökországi Göbeklitepe és Karahantepe a tavaly októberben feltárt legújabb leletek révén ismert világszerte a régészek körében. A Tas Tepeler projekt segít jobban megérteni az őskor embereit. Az ottani ásatások egyik szenzációja a neolit, vagyis csiszolt kőkorszak eddigi legnagyobb ismert emberi szobra, amelyet Karahantepében tártak fel.

Az idei magyar–török kulturális évad keretében a Kulturális és Innovációs Minisztérium számos művészeti és tudományos programot szervez. A csütörtöki nyitókonferencia után vasárnap este nyílik a Magyar Nemzeti Múzeum Törökországépítő magyarok című tárlata Isztambulban, az Atatürk Kulturális Központban. Ez a vándorkiállítás a későbbiekben Ankarában és Rodostóban is látható lesz.

A csütörtöki konferenciát a Török Turizmusfejlesztési és Turisztikai Promóciós Ügynökség (TGA) szervezte. Az eseményen részt vettek a magyarországi tudományos élet, kutatóintézetek, múzeumok és egyetemek képviselői, valamint a magyarországi utazási iparág képviselői. A konferenciát követően a Magyar Nemzeti Múzeumban a Tas Tepeler Project leleteinek képeit bemutató digitális kiállítást rendeztek.

A képen Hammerstein Judit. Fotó: Balogh Zoltán / MTI