Az MNM RÖG a Herman Ottó Múzeummal együttműködve 2018 és 2020 között 17 hektáron, 12 helyszínen végzett régészeti ásatásokat az M30-as autópálya leendő nyomvonalán. Az intézmény szakemberei kutatásaikkal nem csupán egy-egy lelőhelyet tártak fel, hanem egy több évszázadot átívelő metszetet rajzoltak a Hernád folyó völgyéről.

A kutatások azt bizonyítják, hogy a Miskolctól északkeletre húzódó térséget már a múltban is élénk forgalom jellemezte. Az Alföld északon legtovább a Hernád mentén nyomul be a hegyek közé, így a folyóvölgy egy olyan természetes útvonal, amely évezredeken át biztosította a kapcsolatot a Kárpát-medence belső tájai és Észak-Európa között. Ahol a Hernád ártere a környező dombokkal találkozik, az eltérő jellegű területek érintkezési vonala mentén a régészeti korokban egy hosszú települési lánc jött létre.

A feltárások eredményei szerint a folyóvölgybe jobbról-balról befutó patakok oldalvölgyeinek a Hernád-síkra néző bejáratai igen jó lehetőséget kínáltak a megtelepedésre. Ezek közül az életterek közül régészeti szempontból kiemelkedő terület Encs környéke, a tervezett autópálya Forrás-hegyi pihenője.

A Hernád-völgy miskolci kapuja és a Kassai-medence között félúton, ahol ma autópálya pihenő épül, korábban egy fogadó működött, még korábban egy honfoglalás kori temető volt, azt megelőzően pedig a szkíták és egy erődített bronzkori település lakói is úgy gondolták, hogy ez a legjobb hely a megtelepedésre.

Hasonlóan kedvelt volt a Hernád völgye már az újkőkor folyamán is, amire a korai földművesek nyomai utalnak a mai Garadna, valamint Novajidrány határában. Ugyancsak Garadnán került elő egy germán (vandál) település részlete, ahol a feltárt több tucatnyi szénégető gödör alapján valószínűsíthető, hogy a lakosság nagy része ezen a helyen szénégetéssel foglalkozott. A Hernád-völgyi régészeti feltárások eredményeit bemutató virtuális kiállítás a https://museumapgallery.hu/regesztortenetek linken érhető el.

Fotó: Látos Tamás