Alakulásakor, 1921-ben az egyetemi könyvtár nem rendelkezett jelentős régi könyv- és kéziratgyűjteménnyel, mivel az első világháborút lezáró békét követően a Szegedre költözött tudományegyetem bibliotékájának teljes állománya Kolozsváron maradt - mondta megnyitójában Mader Béla főigazgató.
A gyűjtemény az első évtizedekben csak lassan, adományokkal, professzori hagyatékokkal gyarapodott, jelentős bűvölés csak a második világháború után, az egyházi és főúri könyvtárak államosítása után történt. A gyűjtemény 1850 előtt keletkezett kincseit 1981-től gondozzák elkülönítve a régi könyvek és kéziratok tárában - közölte a szakember.
Varga András, a különgyűjtemény vezetője az MTI-nek elmondta: a tárlaton a 15. században készült ősnyomtatványokat, 16. századi antikvákat, tulajdonosi bejegyzéssel ellátott köteteket, a szegedi szerzetesi gyűjteményekből származó könyveket, az egyetem egykori professzorainak kéziratait és a város nyomdászatának, könyvkiadásának történetét bemutató műveket láthat a közönség.
A ritkaságok közül egy 1483-ban Nürnbergben nyomtatott kötetett emelt ki a szakember. A Bartholomaeus Anglicus című, a gyógynövényeket és a korabeli orvostudományt bemutató mű az alsóvárosi ferencesek könyvtárából került a gyűjteménybe. A szerzetesek ugyanis nemcsak az itt élők lelki szolgálatát, hanem gyógyítását is végezték. A könyv latin szövege mellé magyarul saját meglátásaikat, tapasztalataikat is beírták. Ezek a bejegyzések - melyet Bálint Sándor néprajztudós szegedi glosszáknak nevezett el - a térség jellegzetes nyelvjárásának első írott emlékei - tette hozzá Varga András.
(Múlt-kor/MTI)
