A Jóás júdai király (i. e. 843 – i. e. 797) és Amásia júdai király (i. e. 822 – i. e. 768) uralkodásának idején épült, kőből kifaragott ősi csatornák pontos célja tisztázatlan, de valószínűleg valamilyen termék áztatására használták őket.
Központi elhelyezkedésük Dávid városában arra utal, hogy az uralkodói palota vagy a Szentély gazdaságához kapcsolódhattak az IAA és a Tel-Aviv-i egyetem régészeinek közös kutatása szerint. Eddig két, egymástól körülbelül tíz méterre lévő szerkezetet tártak fel, amelyek egy nagy rendszert alkothattak. Ilyen építményeket Izraelben korábban sehol sem találtak.
A rendőrség törvényszéki szakértőit is bevonták a kutatásba annak ellenőrzésére, hogy vannak-e a csatornákban szerves maradványok vagy vérnyomok, de mindeddig hiába, mert nem találtak magyarázatot létrehozásukra. A csatornák nem vezetnek vízelvezető medencébe, és az áramlási irányuk is változó. Emiatt feltételezik, hogy termékek áztatására használták azokat. A lenvászon előállításához például hosszú ideig kell áztatni a lent, hogy megpuhuljon. Egy másik lehetőség, hogy a csatornákban datolyát melegítettek a napon, hogy datolyamézet készítsenek belőle. Az erre szolgáló medencék hasonló alakúak távoli helyeken, például Ománban, Bahreinben és Iránban.
Az ásatási leleteket a nyilvánosság számára is bemutatják, látogathatóak lesznek a jövő heti, az ősi Jeruzsálem tanulmányozásának szentelt 21. tudományos régészeti konferencián.
Fotók: MTI / EPA / Atef Szafadi
