Rekordok a Kieselbach árverésén – 100 millió forint felett is értékesítettek festményt

Az este szenzációja Perlrott-Csaba Vilmos Csendélet Matisse-képpel és szoborral című, 1912 körül készült kompozíciója volt. A párizsi iskola festőiségét, Cézanne kékjeit, a Louvre antik szobrát és Henri Matisse aktképét megidéző csendélet 115 millió forintos leütési áron talált új gazdára. A mesterdarab a modern magyar festészet egyik legszebb csendélete. A kép bal felső sarkában látható akt az úgynevezett „Matisse-kód”, egy titkos jelzés, amit csak Matisse művészetének ismerői tudtak dekódolni: ez a fiatal párizsi művészek által bibliaként forgatott Jegyzetek a festészetről című Matisse-tanulmány mellett reprodukált Fekete és arany akt. Perlrott pedig mestere előtt tisztelegve foglalta bele a művet az aranymetszés szabályait követő csendéletének tárgyegyüttesébe. A legkiérleltebb perlrotti kompozíció a „Matisse-kód” megfejtése révén juttatta el a festményt a 100 millió forint feletti árszintre.

A modern magyar festészet kiemelkedő remekművei között szerepelt Orbán Dezső 1910-es Kis aktja. A 34 millió forintért leütött mű kultúrtörténeti rangját emelte, hogy a művészettörténeti kutatás azonosította modelljét, a neves nyugatos író és iparművész Lesznai Anna személyében. A több mint száz éves kort megért festő a képet örök emlékként magával vitte új hazájába, Ausztráliába is, amikor 1939-ben emigrált. Ahogy a kutatás kiderítette: az akt budapesti műteremtársát, szerelmét, a zseniális művésznőt, Lesznai Annát ábrázolta. Sok évtizednyi ausztráliai kitérő után a hazai közönség a festménnyel a Magyar Vadak és a Nyolcak kiállításain találkozhatott legutóbb. A kép pár darabját, a szintén meztelen Lesznait megjelenítő Nagy aktot a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg.

Egy hasonlóan modernista szellemiségű akt Járitz Józsától életműrekordot ért el: az 1916-os Fekvő női aktnál l2 millió forintnál koppant a kalapács. Szintén nőművészeti életműrekordot ért el Gráber Margit arcképe. Scheiber Hugó első világháborús, katonasapkás önarcképe jelezte, hogy már nemcsak Scheiber art deco-korszaka, hanem az azt megelőző expresszionista stílusvilága is megmozgatja a licitálókat: az 1917-es portré 16 millió forintos áron kelt el.

A két világháború közötti időszak népszerű art deco-sztárjai kimagasló eredményeket értek el. Az aukció méltán népszerű alkotása Vaszary János Pompadour című, 1926 körül készült kompozíciója. Az art deco-nagyvárosok látványaitól elvarázsolt, ünnepelt festő XV. Lajos híres szeretőjét, Madame Pompadour márkinőt festette meg – a rokokó színpadi jelenet pedig valódi, mert Pompadour szerepét Fedák Sári tölti be egy operett-előadáson. A Pompadour a kikiáltási árát jelentősen meghaladva érte el a 48 milliós leütési árat.

Vörös Géza cilinderes önarcképe 40 milliós kalapácsárral életműrekordot hozott az art deco-képeiről ismert festő számára. Legismertebb alkotásán, a Kalapos önarcképen is látható egy akt a háttérben. A magyar art deco egyik emblémaszerű főművén Vörös Géza úgy mutat meg mindent, hogy közben chaplines arckifejezése mögött magritte-i rejtélyeket is kereshet a néző. A pesti bohém felvette keménykalapját és kockás felöltőjét, nyakkendőt kötött, mint később szürrealista kollégája, majd ebben az öltözékben beállt pózolni saját műteremlakásában. Kontuly Béla római iskolás főműve, a muzeális rangú, 1930-as Csíkos blúzos lány most az életmű legdrágább alkotásai közé került.

A Kieselbach Galéria őszi árverésén a klasszikus művek mellett külön blokkokba rendezve szerepeltek a kortárs művek. Az 1945 utáni mezőny egyértelmű sztárja a ’60-as évek aranygenerációjának nemzetközi rangú képviselője, Keserü Ilona volt, akinek Labirintus című, 2000-es évek elején született műve felkeltette a licitálók érdeklődését. Az életműrekord egyik központi motívumát, a szivárványszínű „gubancot” ábrázoló absztrakt festmény – heves licitcsatát követően – a kikiáltási ár közel háromszorosát érte el.

A külföldről hazaérkező magyar műtárgyak között különleges meglepetést szolgáltatott Fredric Károly, aki most debütált a hazai műtárgypiacon. Az Amerikában élő, magyar származású festő a New York-i absztrakt expresszionizmus szellemében dolgozott. Nagyszabású nonfiguratív műve 14 milliós leütési árat ért el, új konkurenciát támasztva Korniss Dezső csurgatásos kompozícióinak.

A sikeres őszi aukció után a Kieselbach Galéria a nagy 20. századi magyar mester, Szőnyi István kiállítására készül, amit rendhagyó léptékű – az eddigi legnagyobb – életmű-katalógus kísér.

Nyitóképen: Perlrott-Csaba Vilmos Csendélet Matisse-képpel és szoborral (1912 körül) 115 millió forintért elárverezett festménye a Kieselbach Galéria és Aukciósház 72. őszi aukcióján a Marriott Hotelben. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI