Lássuk a számokat: 2016-ban 30 nagytermi és kamarabemutatót, 477 nagytermi előadást tartott két színházában a Magyar Állami Operaház, a kamaraelőadások száma is meghaladja a 60-at, az egyéb beavató programoké, túráké a 600-at. Csaknem 560 ezer nézőt fogadnak (dolgozói bérletek nélkül) december végéig az előadásokra, és a bérletvásárlók száma is meghaladta a 32 ezret.

 

Opera_foto_palyi_zsofia_2016

A 44 külföldi vendégművész között a nemzetközi operaélet legnagyobbjai is felléptek az Opera és az Erkel Színház színpadán, többen közülük már visszatérő vendégek, mellettük pedig ugyancsak rangos, a nemzetközi szakma elismerését élvező rendezők csatlakoztak a Magyar Állami Operaház szakmai munkájához. Az évben rendezett a budapesti Operában Ludger Engels (Németország), Michał Znaniecki (Lengyelország), Vilppu Kiljunen (Finnország), és Damiano Michieletto (Olaszország) friss szellemiségű Bohéméletét is színre vitték. Az előadások dirigensei között is számos nemzetközi hírű karmestert üdvözölhetett a közönség, köztük volt Christian Badea, Arthur Fagen, Oliver von Dohnányi, Pinchas Steinberg és Stefan Soltész.

 

Idén zajlott az intézmény negyedik tematikus szezonjának, a Shakespeare Évadnak a második fele. Plácido Domingo első operaházi fellépését 1214 vendég tekintette meg a Shakespeare Estélyen, amely az első, új formában megrendezett összművészeti est volt az Operaházban. Az évad része volt május 18. és június 2. között az Opera valaha volt legnagyobb és legsokszínűbb fesztiválja. A Shakespeare400+ Fesztiválon a brit szerző halálának 400. évfordulója alkalmából 17 különféle adaptációt tűztek műsorra, így 16 nap alatt 31 előadást tartottak 3 helyszínen, rendkívül gazdag kínálattal; a shakespeare-i vonatkozású repertoárdarabok ? A makrancos Kata, Falstaff, Macbeth, Otello, West Side Story ? kitűzése mellett négy premiert és számos hangversenyszerű illetve kamaraelőadást is tartottak a shakespeare-i tematika jegyében.

 

Összesen 30 különféle méretű premiert tartottak 2016-ban, köztük 4 ősbemutatót és 11 magyarországi bemutatót is; többet nemzetközi alkotógárda vitt színre. A harmadik évada tartó nagy ütemű repertoárcsere folytatódott, a népszerű, biztos közönségsikert hozó darabok ? így a Bohémélet és a Traviata ? újragondolása mellett unikális műveket is műsorra tűztek, ilyen volt pl. Thomas Ad?s: A vihar című operája, a Purcell Tündérkirálynőjéből készült új verzió, de új rendezésben, ezúttal a lengyel Znaniecki elképzelése szerint láthatta a közönség szeptemberben Kodály Székely fonóját is, valamint M. Tóth Géza színrevitelében megszületett a Ring-ciklus második darabja, A walkür, egyedi látványvilágban.

 

A Magyar Állami Operaház történetének első saját rendezésű nyári sorozatában ugyancsak első alkalommal tőről metszett musicalt is műsorra tűzött. Az Elton John nevével fémjelzett alkotás Szirtes Tamás rendezésében, küldetése szerint a klasszikus balett műfaját hivatott népszerűsíteni. A Billy Elliot ? a musical című produkciót összesen 80 ezer néző tekintette meg a két színházban.

 

A balett klasszikus darabjait interpretáló Magyar Nemzeti Balett 5 bemutatót tartott. A társulat speciálisan színes repertoárja ismét a legkülönfélébb darabokkal bővült, amelyek által az együttes ismét sokoldalúságát bizonyította. A kortárs tánc remekei közül színre vitték Kylián Sarabande és Falling Angels című alkotásait, de 2016-ban mutatták be a felújító koreográfus, Sir Peter Wright közvetlen közreműködésével a Csipkerózsika című nagy Petipa-klasszikust is, valamint az új évad sikerét, a Don Quijotét, amelyet a világhírű Michael Messerer vitt színre. Solymosi Tamás balettigazgató a márciusban megrendezett II. Nagy Iván Balettgálára ismét Budapestre invitálta a nemzetközi balettélet sztárjait ? a vendégművészek között a Magyar Nemzeti Balett szólistái mellett fellépett az Angol Nemzeti Balett, a londoni Royal Ballet, a Mihajlovszkij Balett és a Norvég Nemzeti Balett öt szólótáncosa.

 

Az ?56-os emlékévben az őszt a forradalom és szabadságharc tiszteletének szentelte az Opera. Így 13 különböző programmal, köztük 3 ősbemutatóval, musicallel, hangversenyekkel és képzőművészeti kiállításokkal készültek a 60. évforduló méltó megünneplésére. Az Erkel Színház és az Andrássy úti nagyszínpad mellett játszóhellyé alakult az Opera trapézpincéje is, ahol a Kádár utolsó beszéde című előadást láthatta a közönség. Az Opera zenekara és szólistái mindemellett nagy sikerű koncertet adtak a New Yorkban, az ENSZ-székház Közgyűlési termében éppúgy, mint a kassai színházban. A 37 emlékévi Opera-programot több mint 30 ezren látták.

 

Folytatódott az intézmény legnagyobb volumenű kezdeményezése is, az ifjúságot a színházhoz szoktató OperaKaland, amely 2013 májusában indult a középiskolás korosztály számára. A programban az ország minden tájáról érkeztek szervezett csoportok, a látogatók száma eddig 176 ezer, amely a következő, tavaszi Bánk-szériában már most, a regisztrációkból látható módon átlépi a 200 ezres határt. A két sorozat (A varázsfuvola, Bohémélet 2.0), amely idén 48 ezer nézőt vonzott, változatlanul a kezdetekkor kitűzött célért szerveződik: anyagi körülménytől és lakóhelytől függetlenül minden diákhoz eljussanak az operai műfajok.

 

A 1555/2015. számú kormányhatározat értelmében a Magyar Állami Operaház 2016-ban megkezdte az elmúlt évtizedek legnagyobb volumenű beruházását: a MÁV hajdani Északi járműjavítójának épületeiben létrehozza új logisztikai központját, az Eiffel Műhelyházat. A Kőbányai úton, közel harmincezer négyzetméteren megépülő komplex központba költözhet az Opera kilenc gyártóműhelye, helyet kap benne egy méretazonos próbaszínpad, a majdani Bánffy Kisszínház, valamint a nyolc, jelenleg távoli külső raktár összes díszletének és kellékének, valamint a mintegy 400 ezer jelmeznek értékőrző tárolására szolgáló raktár.

 

A beruházás nyomán számos helyiség funkciója változhat meg az Andrássy úti dalszínház tereiben és a hozzá kapcsolódó üzemházban, feloldva egy sor, a művészi munkát hátráltató problémát. A projekt további fontos hozadéka, hogy lehetővé teszi az Operaház korszerűsítésének megkezdését is, amelyről egy újabb, 2016. augusztus 22-én napvilágot látott kormányhatározat és kiemelt projektté minősítő rendelet döntött. A fentiek értelmében 2017-től áthangolhatják az Ybl-palota megüresedett üzemi tereinek felosztását, ezzel párhuzamosan pedig elkezdődhet a nézőforgalmi területek korszerűsítése, restaurálása, majd megvalósulhat a színpadtechnika, a felsőgépészet, valamint a strangok cseréje, a nyílászárók javítása, a gyengeáramú rendszerek kiépítése és a fűtés-korszerűsítés. Sor kerülhet a Hajós utcai üzemház víz- és villanyvezetékeinek, valamint liftjeinek és burkolatainak cseréjére, valamint az épület végleges azbesztmentesítésére és szigetelésére is. A fenti két nagy fejlesztés tervei elkészültek, közbeszerzési eljárásai folyamatban vannak.

Fotó: Pályi Zsófia