Az idei felhozatalban is érzékelhetők az utóbbi évek tendenciái, az ökologikus design és az innovatív anyagkísérletek. De most először meglepő fejlemény az az egyensúly, ami a ?moholysok?, azaz a pályakezdő designerek, és a ?kozmások?, a hagyományos eljárásokat folytató fiatal iparművészek között létrejött. Jó ideig a designerek kreativitása, környezeti érzékenysége és problémamegoldó készsége mellett csupán egy-egy iparművész mutatott valóban innovatív eredményt, a többség az anyagok és technikák részleteiben keresett egyéni utat. Most viszont mintha új erőre kapna a kézműves iparművészek csapata: néhány tárgy vagy anyagkísérlet ötletben és nagyvonalúságban vetekedik a technológiai háttérrel támogatott designnal. Ilyen például Kompár Györgyi világító porcelán panelje vagy Mihály Gyula kerámia alapú akusztikus ütőhangszer-családja. A designerek viszont az idén jóval többet merítettek az iparművészet tradícióiból, mint korábban.
A kétféle megközelítés így különleges analógiákat kínált, amit egy-egy tervező munkáiban is megfigyelhetünk. Boldizsár Zsuzsa például a tömeggyártásra készült kerámiában újraértelmezte a hungarikum fogalmát: a finom, klasszikus modern formavezetést hagyományos magyar hímzésmintákkal ötvözte. A keresztszemes öltés, a fehéren fehér száröltés vagy az erdélyi írásos hímzés fegyelme, plasztikus szépsége életre kelti a porcelánt és olyan egyedivé teszi, mint a delfti kék a Hollandiát képviselő szuvenírtárgyakat. Ugyanakkor a minták random megjelenése kortárs tárggyá avatja a termékeket. Hasonlóan kreatív módon használja fel az erdélyi viselet tradícióit a Kozma ösztöndíjasok között Illéssy Lenke a három alapszín, a hajtogatott sarkok és a csíkos minták variálásában. Csala Sándor cigány népmese-illusztrációi is a népi kultúra karakterét hozza be a kortárs designba, szürrealisztikus figurákkal, papírra fröcskölt és cuppantott festékkel. Csala egyszerre él a digitális képalkotás és a kollázs eszközeivel, sötét tónusú rajzai, dinamikus kompozíciói nem a mesekönyvekben megszokott harmóniát, hanem egy izgalommal, veszélyekkel és csodákkal teli fantáziavilágot közvetítenek. Különösnek tűnhet párhuzamba állítani ezt a Kozma-ösztöndíjasok közül Tomay Katalin kerámia formatanulmányaival, mégis szembetűnő, hogy egyensúly és káosz határán az itt kiállítók közül talán ők ketten tudják megteremteni a legszebb átmenetet. A határhelyzet a tömör és a semmibe foszló matéria között Tomay részéről ugyanolyan izgalmas vállalkozás, mint Csala baljós meseképeiben a felületek vibrálása.
Az ergonómia és a környezettudatosság több designert is arra indított, hogy átgondolja, kibővítse a már működő megoldások használhatósági körét. Kápolnás Gergely a fekvő, úgynevezett rekumbens kerékpárt variálja könnyű, családi célokra is alkalmas, hétköznapi járművé, Juhász Dóra bőr- és divatbarát gyógyászati segédeszközöket tervezett, Sass Tivadar Viktor olyan környezetbarát városnéző kisbuszt, amelyikből emberméretű látvány nyílik a városra a megszokott ablaknyi kilátás helyett. A legpoétikusabb ötleteket Varga Dávid hőérzékelő, LED-világítással kombinált utcabútora és Nagypál Dorottya üveghulladékból készült, átvilágított üvegpanelje hozta.
