Az 1931-ben bemutatott Hyppolit, a lakáj az egyik első magyar produkcióban gyártott hangosfilm. Pontosabban a második a sorban, közvetlenül A kék bálvány után. A legelső magyar hangosfilm ugyan megbukott, de a Hyppolit, a lakáj hatalmas sikert aratott. Rendezője, a fiatal Székely István karrierje ezzel az alkotással indult: a következő években rendszeresen forgatott. Ahogy Nemeskürty István filmtörténész is megfogalmazta: a film ?váratlan és elsöprő sikere hosszú időre meghatározta a magyar filmek műfaját, tematikáját, színészi játékát. A két háború közti magyar filmgyártás lényegében arra törekedett, hogy még egy olyan sikert arasson, mint amilyen a Hyppolit volt.?. Azt sem szabad elhallgatni, hogy ?a harmincas években gyártott magyar filmek felének a megírásában vett részt a Hyppolit szcenaristája, Nóti Károly, és az évtized legfoglalkoztatottabb rendezője természetesen Székely István lett?.
Nézzük a (mindenki számára ismerős) történetet: Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra meggazdagszik, gazdagságát azonban megkeseríti nagyravágyó felesége, aki egy grófi lakájt szerződtet a házhoz, mert nagypolgári életet akar élni. Innen indul a bonyodalom, a nagypolgári élet ugyanis korántsem olyasmi, amelyre Schneider Mátyás vágyakozik, vagy amelyben helyt képes állni. Épp az ő személye a humor forrása, a bicskája ugyanis mindenbe beletörik, amit felesége és a lakáj kitalálnak. Vagyis mindenbe, ami szerves része a milliomosok életének. A történet telis-tele van humorral és iróniával, a film pedig ékes bizonyítéka annak, micsoda kincsek rejtőznek a magyar filmtörténetben.
?A film igazi értéke a színészi játék. Csortos Gyula, a nagy színpadi színész is kiváló benne, de a valódi főszereplő Kabos Gyula a milliomossá vált kispolgár szerepében?, aki nem képes levetkőzni megszokásait, jellemvonásait és még fel is lázad úrhatnám felesége, valamint a basáskodó lakáj ellen. ?Kabos rokonszenves kispolgárt, szeretnivaló slemilt mintázott, és innen kezdve szinte meghatározója lett a magyar filmvígjátéknak: az üres, hamis, az alsóbb stílusértékű kabaréhumorból vagy a század eleji francia vígjátéki sémák sekélyesebb utánzataiból építkező filmeknek élőbb, értékesebb dimenziót kölcsönzött.?
A Hyppolit, a lakáj remake-jét ? melynek címe csak annyi, Hyppolit ? 1999-ben készítette el Kabay Barna Koltai Róbert, Eperjes Károly és Pogány Judit főszereplésével. A történet szinte teljesen egyezik, csupán a kor változott. Schneider úr itt is felkapaszkodik a ranglétrán, ám hiába marad(na) meg egyszerű kisembernek, felesége unszolására felvesz egy lakájt, hogy legyen látszata is a gazdagságnak. Ezért a látszatért azonban igencsak nagy árat fizet szeretett Schneiderünk, aki Koltai Róbert alakításában is felejthetetlen figura. Akárcsak Hyppolit! Csortos Gyula valóban kiváló a ?kíméletlen? Hyppolit szerepében, Eperjes Károly azonban olyan meggyőzően alakítja a figurát, hogy ha valaha volt is kedvünk kipróbálni, milyen az otthoni személyzet, a film megtekintését követően még a gondolattól is irtózni fogunk.
Persze teljes joggal lehetne mondani, hogy az eredeti alkotás klasszisokkal jobb, hiszen Kabos utánozhatatlan, a verbális humorral teletűztelt forgatókönyv szintén, mégsem lehet nyugodt szívvel azt mondani, hogy ha valaki látta az eredetit, akkor semmi szüksége arra, hogy megnézze a remake-et. Mert van. Ha másért nem, hát azért, hogy lássa, miként ültette át Kabay Barna az első sikeres hangosfilmet a kilencvenes évek világába. Vagyis, hogy lássa: a magyar filmtörténetben feldolgozott kérdések örökérvényűek.
Készítette: Tóth Eszter
Forrás: Oxford Filmenciklopédia
Fotó: mafab.hu
