A képpár korábban a Holterman-család birtokában volt, ők adományozták a múzeumnak, december 13-tól pedig már a nagyközönség előtt is nyilvánosak. Az alkotásokon Jan Willemsz van der Pluym és Jaapgen Caerlsdr arcképe látható – számolt be róla a múzeum. Alapos kutatás után a Rijksmuseum feltárta a modellek kilétét és Rembrandthoz fűződő viszonyukat. Jelentőségük nem csak abban áll, hogy a művész legapróbb portréképei, hiszen a modellek ráadásul Rembrandt rokonságába tartoznak.
Az adományozó, Henry Holterman kifejtette, a Rijksmuseum bír a legnagyobb és leginkább reprezentatív Rembrandt-gyűjteménnyel a világon, a képek méltó helyükre kerülnek.
Taco Dibbits, a múzeum igazgazója szerint a két modell, Jan és Jaapgen közelebb hozza a nézőhöz Rembrandt családját, abban betöltött szerepét. Örömét fejezte ki, hogy a nagylelkű adománynak köszönhetően milliók csodálhatják majd meg a pár portréját.
A modellek nem ismeretlenek a művészettörténetben. A két portré nagyobb verzióin már korábban azonosította a szereplőket Isabel van Eeghen levéltáros. A férfi, Jan Willemsz van der Plyum 1591-ben vette el Jaapgen Caerlsdrt, az ő ükunokájuk, Marten Hove volt a képek tulajdonosa 1760-ban, amikor azokat először aukcióra bocsátották. Az aukció katalógusa alapján azonosították később a kép szereplőit.
A gyűjtők nem igazán érdeklődtek a párról készült portrék se kisebb, se nagyobb verziói iránt, főleg a modellek idős kora miatt. A nő 70, a férfi 69 éves volt a festmény készítésekor. Idén júliusban egy árverésen került a Holterman-család birtokába.
A keletkezés időszakában Rembrandt volt Amszterdam legkeresettebb portréművésze. A portrék kis mérete és a dinamikus, vázlatos stílus arról árulkodik, szívességként ajándékozta a képeket az idős párnak. A Van der Pluym család szoros kapcsolatot ápolt Rembrandt családjával. 1624-ben Jan és Jaapgen fia, Dominicus összeházasodott Rembrandt unokatestvérével, Cornelia Cornelisdr van Suytbroekkel.
A korábbi feltételezés, miszerint Rembrandt készítette a képeket, beigazolódott a Rijksmuseum kiterjedt kutatásai után, amelyek során többek között röntgen-radiográfiát, infravörös fényképezést és festékminta-analízis végeztek. A portrék merész és lendületes stílusa megfelel Rembrandt más portréinak és tróniáinak (rézkarcainak) gyors kivitelezésének 1634-től. A sztereomikroszkópos vizsgálat során kiderült, hogy a portrék hasonló módon épültek fel, mint más, Rembrandt ebben az időszakban festett portréi. Ezenkívül a pigmentek megegyeznek a Rembrandt által gyakran használt pigmentekkel, beleértve az ólomfehéret, az ólom-ónsárgát, a csont- vagy elefántcsontfeketét, a különféle földpigmenteket és a rózsaszínt. A portrék a festék felépítése és összetétele tekintetében is szembetűnő hasonlóságot mutatnak Rembrandt 1634-ben és más portréival összehasonlítva.
A képpár már megtekinthető az amszterdami múzeum kiállítóterében.
Fotó: Rijksmuseum / Olivier Middendorp
