Czóbel Béla az első olyan magyar festőművész, akinek még életében külön múzeumot szenteltek. A Templomdombon immár több mint negyven éve működő intézmény a híres festő életművét hivatott bemutatni.

Néhány éve ebben a csupán néhány teremből álló múzeumban Barki Gergely kurátor munkájának köszönhetően a művészettörténész szakma legizgalmasabb tevékenysége, a műtárgyvizsgálatok eredménye is teret nyer a Czóbel-festmények kutatása során.

czobel3pont0-1
Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum

Újragondolt Czóbel 4.0. címmel nyitották meg április végén a kiállítóhely állandó tárlatát, mely két hangsúlyos részből tevődik össze. A Fókuszban a kutatás alcím a jól ismert életmű művészettörténeti vizsgálatainak legújabb eredményeit mutatja be, melyek döbbenetes jelentőségű újdonságokat mutatnak.

A gyakran képvadászként aposztrofált kurátor ismét egy kivételes műre és egy ritka jelenségre bukkant. A Czóbel-életmű egyik legalaposabb ismerőjeként számos olyan festményt talált az alkotótól, melynek mindkét oldalát megfestette.

Ezzel a gyakorlattal sok művész élt. Ám olyan ritkaságra kevés példát találunk, hogy egyetlen vászon front- és hátoldala más festő kéznyomát is viseli.

Jelen kiállítás kuriózuma egy ilyen kétarcú – kétszerzőiségű mű.

Méghozzá a másik festmény szintén egy világhírű alkotó, Huszár Vilmos kompozíciója.

Czobel-2
Barki Gergely a kétarcú festménnyel
Kép forrása: szentendre.hu/Deim Balázs

Számos kérdés vetődik fel ezzel a szokatlan műtárggyal kapcsolatban. Miért most bukkant fel? Mkor készülhetett pontosan? Mi köze volt a két művésznek egymáshoz?

Barki Gergely a kétoldalas művek vizsgálatakor felfigyelt a Bergeni szélmalom című Czóbel-festmény hátoldalára, amelyet vastag rétegben fehér színnel mázoltak át ugyan, mégis átsejlettek rajta egy absztrakt kompozíció körvonalai.

Bergeni szélmalom

Hosszas és alapos restaurátori munka során milliméterről milliméterre tárták fel a színes kompozíciót, melyről

a kutatás során bebizonyították, hogy Huszár Vilmos alkotása.

A datálás meghatározása pedig azt bizonyította, hogy ez a legkorábbi nonfiguratív festmény, melyet magyar múzeumban őriznek.

restauralas.R
A restaurálás
Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum

A most látható, újrarendezett kiállítás csúcspontja lett tehát ez a kivételes Czóbel-Huszár festmény, melyet több hasonló kétoldalas művel együtt ablakszárnyszerű, kihajtható módon l installáltak. Ennek a módszernek köszönhetően szinte körbejárhatóak a festmények, és mindkét nézet alaposan szemügyre vehető.

Huszár Vilmos: Festmény/ólomüveg ablakterv 1915-1916 körül
Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum

A tárlat másik blokkja, a Rejtélyek a múzeumban egy külön épületszárnyban kapott helyet, melyre azonban célszerű lenne jobban felhívni a látogatók figyelmét. Itt fekete-fehér reprodukciókon, illetve archív fotókon keresztül az elveszettnek hitt vagy eddig ismeretlen helyen lévő Czóbel-festményeket láthatjuk.

Érdemes ezeket a képeket is átfürkészni. A rendezés célja, hogy bárki bekapcsolódhasson a kutatásba, aki felismeri ezeket a műveket, vagy nyomra tudja vezetni a fáradhatatlan keresőmunkát végző művészettörténészeket.

  Czóbelnek ez a Fekvő női akt című festménye lappang

A tárlathoz és a felfedezett festmény bemutatásához különleges eseményeket párosítanak.

2019. május 8-án Fókuszban a kutatás – érvek és ellenérvek címmel kerekasztal-beszélgetést folytatnak, melynek résztvevői: Barki Gergely, Forgács Éva, Gergely Mariann és Molnos Péter művészettörténészek.

2019. május 10-én pedig kurátori tárlatvezetésre várják az érdeklődőket, melyet maga Barki Gergely tart majd, aki első kézből osztja meg a kutatás izgalmas háttértörténeteit.

A szentendrei Czóbel Béla Múzeum nagyszerű mintája annak, hogy egy állandó kiállítással rendelkező intézmény miként tud folyamatosan megújulni és akár egyetlen festő életműve vizsgálatainak bemutatásán keresztül fenntartani a látogatók figyelmét.

A kiállítás 2020.04.12-ig tekinthető meg.