Visszaemlékezéseiben Goethe azt írja, hogy édesapja sokoldalú műveltségű, köztiszteletben álló jogász volt, aki magánvagyonából élt. Édesanyja melegszívű asszony volt, akit természetes vidámságú és derült életfelfogású asszonyként jellemez. Hat gyermekük született, de csak kettő ? az elsőszülött Johann Wolfgang és egy évvel fiatalabb húga, az 1750-ben született Cornelia Friederica Christiana ? maradt életben. Az ifjú Goethének és húgának boldog gyerekkoruk volt a szülői házban. Édesapjuktól és házitanítóiktól magánleckéket kaptak, ezen felül tanultak latinul, franciául, ógörögül és angolul is.

 

Johann Caspar nem szerette volna, ha gyermekeinek az oktatás hiánya miatt ugyanazokat a hátrányokat kellett volna elszenvedniük, mint neki, így taníttatásukról igen magas szinten gondoskodott. Taníttatta őket többek között rajzolni, úszni, lovagolni és vívni. Minden tudást megkaptak, ami egy előkelő ifjú képzettségéhez akkoriban tartozott. Az ifjú Goethe nagyon szeretett rajzolni, továbbá korán elkezdett érdeklődni az irodalom ? különösen Friedrich Gottlieb Klopstock és Homérosz művei ? iránt, valamint kedvelte a színházat és a bábszínházat is. Tanulmányai némileg félbeszakadtak, mikor 1759-ben a franciák megszállták Frankfurtot. A Goethe-házhoz egy francia tiszt, Thoranc gróf volt beszállásolva, aki élénken érdeklődött a művészetek iránt. Képeket vásárolt, színházba járt, ami az ifjú Goethére is nagy hatással volt. Ez időre esik a költő első szerelme, egyik új barátjának nővére, Gretchen iránt. Nevét a költő a Faustban örökítette meg.

 

Apja szép jövőt akart biztosítani a fényes tehetségű gyermeknek, ezért jogi tanulmányokra szánta, bár Goethe szívesebben foglalkozott volna régészettel. Ennek ellenére 1765-ben megkezdte jogi tanulmányait Lipcsében és ott is maradt 1768-ig. A város mind emberként, mind költőként nagy hatással volt rá, új barátai pedig költői tevékenységre buzdították. Súlyos betegség miatt azonban 1968-ban hazatért Lipcséből. A szülei nem voltak elégedettek a jogtudományokban való előmenetelében, így 1770 tavaszától Strasbourgban folytatta tanulmányait. Itt lépett be a Sturm und Drang nevű körbe ? mely később művészeti irányzat lett ?, és nemsokára annak legkiválóbb képviselőjévé vált.

 

Apja óhajára 1772 májusában joggyakornok lett a wetzlari birodalmi törvényszéknél, mellette pedig írt a Frankfurter gelehrte Anzeigen című lapba. Hamar beleszeretett a wetzlari hivatalnok leányába, ám később megtudta, hogy már el van jegyezve. E szerelem emléke Az ifjú Werther szenvedései című alkotása, melynek hatására öngyilkossági láz futott végig Európán a reménytelen fiatal szerelmesek soraiban. Goethe sikeres ügyvédi gyakorlatot folytatott Frankfurtban, mikor megismerkedett Károly Ágost weimari herceggel, aki 1775 szeptemberében átvette a nagyhercegség kormányzását és meghívta Weimarba. A herceg 1776-ban követségi tanácsossá, majd rövidesen titkos tanácsossá nevezte ki. Ő kezelte az összes építési ügyet, a bánya- és az erdőigazgatást, majd a hadügyeket is, tulajdonképpen ő volt a herceg első minisztere, aki 1782-ben valóban miniszterelnökévé nevezte ki, bár ő ezt nem óhajtotta, sőt Der Sänger cimű balladájával tiltakozott is ellene. Goethe inkognitóban tett egy utazást Itáliába, ahonnan visszatérve a weimari élet kicsinyesnek tűnt. Még jobban érezte ezt azon új viszony következtében, amelyet Christina Vulpiusszal, egy itáliai hivatalnok leányával kezdett. Tőle született 1789-ben fia, Ágost, az egyetlen, aki gyermekei közül életben maradt. Gyermeke édesanyját később, 1806-ban el is vette feleségül.

 

Nagy hatással volt Goethe lelki életére az a meleg barátság, amely közte és Friedrich Schiller között 1794-ben létrejött. A közízlés ferdeségei, a középszerű írók, és a fonák irodalmi viszonyok ellen közösen valóságos hadjáratot indítottak csípős és szellemes epigrammáikkal, amiket Xéniáknak neveztek el, és a Musen-Almanachenban adtak ki. Schiller halála után Goethe mindinkább magába fordult, zárkózottá lett, és a tanulmányainak élt, valamint ekkor készítette el a Faust első részét, a művet, melyen egész életében dolgozott. Hercegi barátja, Károly Ágost 1828-ban meghalt, akit nemsokára neje követett, de legmélyebben a fia halála érintette, aki 1830-ban Rómában hunyt el. Ez évben fejezte be a Faust második részét, mely az utolsó műve volt.

 

Goethe hatása az európai gondolkodásra, irodalomra és művészetre mindmáig óriási. Életműve olyan alkotásokat tartalmaz, mint a Az ifjú Werther szenvedései, a Wilhelm Meister tanulóévei, a Faust vagy a Vonzások és választások. A német- és a világirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja a líra, a dráma és az epika műfajában is alkotott, hagyatéka felbecsülhetetlen kincs.

 

Forrás: Wikipédia

Fotó: Wikipédia