„Most megpróbálok felidézni verseket, amelyek kedvesek voltak, titkon gyógyítók, ápoltak, ha beteg voltam, fölemeltek, ha elestem, és néha amikor rajtam volt a fény, repülni is tudtam általuk” – fogalmazott Latinovits Zoltán, majd sorolta Radnóti Miklós, József Attila és más költők remekeit, köztük Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani? című versét. Alább ezt hallgathatják meg a művész előadásában. A színművész Verset mondok című kötete tanulmányokat, nyilatkozatok és műsorok leiratát gyűjti össze, amelyben költészetről vall, költői módon: „a vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről. A legszentebb játék. A kifejezhetetlen körbetáncolása, megidézése, ritka szertartás, míves fohász. Valami, ami születésének pillanatában, a halhatatlanságra tart igényt.”
Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?
„Latinovits már másik generáció, vele mint a jövővel is konfliktusom volt” – írta 1976-ban – később publikált – naplójában Gábor Miklós. Majd zárójelben megjegyezte: „milyen szorosan követte az ő sikerszériája az enyémet: egyik király a másikat. Hogy szeressem hát?” A színművész mindennapjainak ugyancsak részei voltak a versek, alább Babits Mihály Esti kérdés című költeményét mondja.
Babits Mihály: Esti kérdés
Mensáros László 1965-ben mutatta be XX. század című estjét, amelyet azóta is a pódiumművészet egyik legkiválóbb darabjaként tartanak számon. Az MMA Kiadónál tavaly megjelent az összeállítás egészének hangfelvétele az eredeti szövegkönyv reprodukciójával, valamint kísérő tanulmányokkal és személyes visszaemlékezésekkel. Az esten elhangzott Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én…kezdetű verse is.
Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…
Pilinszky János Balatonkenesén töltötte ifjúkora nyarait, állítólag a fürdés, játékok, beszélgetések végeztével saját verseit szavalta a szomszédos nyaralókból összeverődött gyerektársaságának. Számos versét meghallgathatják a költő saját tolmácsolásában, köztük a nagyszabású Apokrifet.
Pilinszky János: Apokrif
Mi még? címmel jelent meg másfél évvel ezelőtt Béres Ilona első verses lemeze. A címében Szabó Lőrinc költeményét idéző album vállaltan személyes válogatás a színésznő számára kedves, meghatározó versekből. A művész pályáját végigkísérték a költői szövegek, az MMA Hallgatni Aranyt oldalán a költő egyik legismertebb balladáját, a Vörös Rébéket mondja el.
Nyitókép: Latinovits Zoltán 1974-ben, forrás: Fortepan
