A könyvfesztivál két török író vendége beszélgetett a török és magyar népmesékről Tasnádi Edit turkológus műfordítóval. Muhsine Helimoglu Yamuz folklorista, néprajzkutató, a mesék általános vonásai felől közelített, mottóként egy Seherezádé-tanulsággal: A mesék által más emberré válunk.
A meséket hallgató ember számára a történet védelmet ad. Alkalmat teremt arra, hogy mindenki saját magát helyezze be az ismeretlen időbe, helyre és a hős szerepébe. Az ?egyszer volt, hol nem volt? magyar népmesei formula a török mesében ?egyszer volt, egyszer nem volt?, de folytathatnánk a sort az angol ?once upon a time? és még sok nép meséiben megtalálható, az ismeretlen időre utaló fordulattal.
Yamuz felsorolásában több hasonló fordulatot és motívumot megismerhettünk, mint a ?ment, mendegélt? és a ?volt egyszer egy király?, melyek mindkét nép meséiben bevett fordulatok, csak a hős a török mesében mindig a szultán. Ugyanígy favágó mesehős és ördög is szerepel mindkét népnél, a török mesék repülő lova nálunk táltos paripa. A ?terülj, terülj asztalkám? varázsmondat a törököknél: ?Szezám, tárulj?. A mese gyakori végződése: ?boldogan éltek, míg meg nem haltak? - a török mesében: ?én is ott voltam, és most elmesélem?. Megtaláljuk a griffmadarat, vagy az önmaga elégtételt kijáró Keloglant, a mi Lúdas Matyink megfelelőjét.
Ortutay Gyula folklórkutató hívta fel a figyelmet arra, hogy a sok közös motívum oka lehet egy régebbi örökség a letelepedés előttről, amikor a magyarok török törzsekkel éltek együtt. Meglátása szerint színes és gazdag népmesei világunk ebből származik.
A török irodalom első nagy költőnője, Nigar Hanim is magyar származású, Isztambulban utcát neveztek el róla. Művelődéstörténeti szerepe ? többek között ? az volt, hogy rendszeresen teadélutánokat tartott, ahová a kor nevezetes értelmiségét hívta meg. A turkológus és nyelvtudós Kúnos Ignác is megfordult itt, meséket jegyzett fel későbbi gyűjteményébe.
Tarik Demirkan író, aki főként törökre fordít magyar nyelvről, magyarul és törökül is beszélt a közönséghez. A mesék kiemelnek és felszabadítanak, amire példa napjainkban Harry Potter népszerűsége. Tarik Demirkan hisz abban, hogy a mesék gyógyító erejűek, hatással vannak a gyógyulásra, fejlődésre. Hangsúlyozta: a két nép nagyon régi hagyományokra tekinthet vissza, s minél inkább közösek a hagyományok, annál inkább hasonlítanak a hősök. Ilyenek a legendáink is: míg a török népet egy nőstényfarkas vezette Belső-Ázsiából hazája területére, a magyaroknál a csodaszarvas ez a szent állat. Míg a török mesékben a keleti motívumok erősebbek, a magyar mesék gazdagabbak.
Az író Kúnos Ignác gyűjteményét javasolta a török népmesevilág megismerésére, Tasnádi Edit pedig ?A szarvas-szultánkisasszony?, és a ?Kurkut apó történetei? frissen megjelent könyvet ajánlotta, mely a török őseposz átdolgozása az ifjúság számára.
Csanda Mária
