?Itt csak azért laknak emberek, mert itt születtek?? állapítja meg Reykjavíkról Hallgrímur Helgason apátiába és cigarettafüstbe burkolózó hőse, Hlynur Björn. Hlynur már harminc éves elmúlt, de még édesanyjával él, életét a reykjavíki rutin szabdalja korszakokra. Késő ébredés, sötétség, az unalomig ismert arcok, majd ugyanazok a szórakozóhelyek, ugyanazok a nők. Mert életét jobbára a nők formálják: anyja, anyjának barátnője, Lolla, Izland és a televízióból ismert világ körvonalazódó női profiljai. Mint azt a Toldi moziban tartott könyvbemutatón a szerző kifejtette, Hamlet karaktere szolgált alapul Hlynur északi világfájdalmához. ?Az ő élete is az édesanyja szerelmi életétől terhelt? ? mondta az író, akit a beszélgetés során Karafiáth Orsolya vezetett végig a regény elkészültének folyamatán és körülményein.
Hlynur a nőket osztályozza is: leírja, személyes ismerősei vagy épp a szupersztárok az ő szemében hány izlandi koronát érnek, a könyv végén pedig árlistába sorolva szerepel az összesített végeredmény is. ?Tudat alatt mindig valami hasonló hozzáállással pillantunk az emberekre ? legalábbis a férfiak biztosan ezt teszik? ? mondta Hallgrímur Helgason, hozzátéve: valójában még a Jane Austen-művekben is ilyen nézőpontból vizsgálgatják a hölgyek a potenciális férjjelölteket. Mint azt a szerző elmondta, ez az árlista azért őt bajba is sodorta, később több híresség kérte rajta számon az árat, amit a könyvében kapott.
A regény eredetileg 1996-ban jelent meg Izlandon: az akkori reykjavíki életet, az ottani mindennapokat ábrázolja úgy, ahogy akkoriban valójában létezett. Aktuálisnak azonban még mindig aktuális: az irodalomban, filmművészetben újra és újra felbukkanó ?kapunyitási pánik? tökéletes leírása. Hlynur kényelmet kedvelő, eltunyult alakja, a szarkazmus szemüvege mögül kipillantani képtelen ?antihős? valójában a srác a szomszédból, a figura, akit mindannyian ismerünk ? gondolkodásában, az ambiciózus törekvések és egyáltalán, a bármilyen fajta jövőkép kategorikus elutasításában ne adj? isten még önmagunkra is ismerhetünk. Nézi az életet, de nem vesz részt benne, ő mozdulatlanul áll, míg a világ, személyes környezetének jelentősebb és jelentéktelenebb alakjai körülötte lassan-lassan mind továbblépnek.
Az a nyers hang, amellyel az író mindezt megfogalmazta, a regény megjelenésekor a kis országban sokkolóan hatott. ?Előtte csak költői regényeket olvashattak a vidéki életről ? én a modern életet akartam bemutatni?? fejtette ki. A regény nemzetközi népszerűségéhez természetesen hozzájárult a Baltasar Kormákur által rendezett, 2000-ben megjelent filmváltozat is. Hozzá kell tenni: a film története gyökeresen más, mint az eredeti műé. ?Olyan, mint a könyv egy könnyedebb verziója, jóval egyszerűbb. A könyv összetettebb, keményebb? ? mondta Karafiáth Orsolya kérdésére Hallgrímur Helgason. Bár ő a filmet is kedveli, és az jó reklámul szolgált a könyvnek is, úgy gondolja, talán egy új adaptációnak is itt lenne az ideje. ?Azt mondják, a könyvek 5000, a filmek pedig 20 évig tartanak, szóval a könyv valószínűleg túléli majd az adaptációt? ? nevetett az író.
A regény Hlynur történetébe magyar szálat is belesző: Katalinét, akivel az izlandi srác az interneten keresztül akad össze. Ő az elérhetetlen szerelem számára, a valószínűleg soha be nem teljesülő vágyakozás. Karafiáth Orsolya erről is kifaggatta a szerzőt: mint elmondta, a magyar lány szerepeltetésének saját, egyedülálló története van. Hallgrímur Párizsban élt, amikor édesapja meglátogatta és együtt vacsorázni mentek. Mivel az étteremben nem volt túl sok hely, egy apával és lányával kerültek közös asztalhoz, és beszédbe és elegyedtek egymással. Magyarok voltak, a lány pedig ragyogóan szép. A vacsora után mind mentek a saját útjukra. ?Most pedig, hogy Budapestre jöttem, látom, valóban milyen mesebeli város ez, mennyire alkalmas romantikus háttérnek?- tette hozzá az író.
Hallgrímur Helgasonnak eddig hét regénye jelent meg, emellett esszéket, újságcikkeket ír, fordít, de festőként is jelentős sikereket ért el, és a stand-up comedy műfajában is kipróbálta már magát. A nő ezer fokon (Konan vi? 1000°) című, 2011-es regénye két éve már magyarul is megjelent a Scolar Kiadónál. Egyéb híres művei, mint például a Hofundur Íslands (Izland írója) című regény, amellyel elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat, még fordításra várnak.
Annyit már most elárult: tervez egy folytatást is a 101 Reykjavíknak, a cselekmény pedig ezúttal valószínűleg a 102-es kerületben játszódik majd. És hogy a magyar fővárosban mi fogta meg legjobban? Az író a Csontváry-kiállitásról beszélt: a Taormináról és arról, miképp csapták arcon a festmények lenyűgöző színei. Hiszen valamilyen értelemben hasonlóan dolgozik ő is: képzeletben ő is fest, könyvlapokra álmodva lenyűgöző képeket.
