Nem tévedés, mintegy kétszáz kínai selyemlampion himbálódzott a kastély udvarán, ahová bevonult Mulan hercegnő, akit barokk udvartartás és a szökőkút rögtönzött hídjain vízi balett fogadott. Mindezt kínai zene festette alá, majd jónéhány lampiont felengedtek a kék ég felé. Ez utóbbi legalább olyan szenzáció, mint maga a lampioneregetés, hisz nem kell mondani, hogy ma is fekete felhők kergették a napsugarakat a Fertő-tó partján, nem kis aggodalommal töltve el a szervezőket. Ám az idő végül megkönyörült, és szinte hamisítatlan nyári estével fogadta a kastélyba zúduló jelentős tömegeket. És hogy miként kerül a kínai kultúra Eszterházára? Nem más, mint Esterházy Fényes Miklós hozta a kastélyba az 1760-70-es években. Apja, József herceg néhány évtizeddel korábban csak egy szerény, 22 szobás vadászkastélyt épített ide, ebből varázsolt kis Versaille-t fia 170 szobával, operaházzal, bábszínházzal, Muzsikaházzal, ahol Haydn évtizedekig komponált. A 150 fős testőrségnek, a gránátosoknak őrségépületeket emeltek, az istállóban 110 lovat tartottak. A kastély két oldalán, a Sala terrena által különválasztott hercegi és hercegnéi lakosztályhoz kamarakertek kapcsolódtak, a 300 hektáros parkban szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak szolgálták a szertelen rokokó pompát. Miklós másban is követte az európai nagyúri kastélyok mintáit. Hittérítők, zömmel jezsuita papok járták akkoriban a világot, így Kínát is, ahonnan elhozták a távolkeleti kultúra hírét, tárgyait, képeit, motívumait. Mindez óriási kultusszá vált. A sokat utazó herceg azonnal követte a chinoiserie-t, azaz a kínaizálást. Néhány szobáját kínai mintákkal festtette ki. A helyes, szalmakalapos, copfos kis figurák ugyan európai arccal szorgoskodnak a rizsföldeken, a hatás mégis illúziókeltő. Az éjfélig tartó tárlatvezetésen végigjárhatták a látogatók a földszinti termeket a kínaizálás emlékeivel, és Fényes Miklós fogadószobáját, a lakktermet. Kínából hatalmas paravánt hozatott, amit tíz táblára vágatott szét és behelyeztetett az előre elkészített falnyílásokba. A vékony fatáblákon a csillogó fekete lakkból tüzesen ragyognak ki az arany, piros és más, buja színekben fénylő, ezúttal hamisítatlan kínai alakok, tárgyak, tájak. Egy tehénke 10 arany volt, egy tábla ára 1000. Hát így élt Fényes Miklós, aki fényes jelzőjét nem véletlenül kapta: a kertben gyakran rendezett tűzijátékokat, árny- és fényjátékokat vendégeinek, így Mária Teréziának is. Bagatelle névre keresztelték a kerti, fából épült kínai pagodát. Helyén ma "kínai" vendégház áll, itt folytatódik vasárnap a múzeumok éjszakája, immár nappali eseményekkel, számos programmal, ribizlis sütik kóstolásával. A fekete ribizli a mai Eszterháza híressége, hungarikuma, a lampionok alatt is árulták a ribizliszörpöt, lekvárt.
