A kiállításon Rippl-Rónai József és francia művésztársai: Pierre Bonnard, Maurice Denis, Ker-Xavier Roussel, Paul Sérusier, Félix Vallotton és Édouard Vuillard művei láthatóak. A Szépművészeti Múzeum ? Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből 57 Rippl-Rónai-festményt és -grafikát, a francia mesterektől pedig hét grafikát és egy festményt láthat a közönség a balatonfüredi Vaszary Galériában.

A bemutatón a művész annak idején Párizsban is nagy sikert aratott Ágyban fekvő nő (1891) című korai fő műve mellett helyet kapnak olyan jól ismert, emblematikus remekművek, mint a Piacsek bácsi babákkal, a Szinyei Merse Pál (1911) és Babits Mihály (1923) arcképe, kukoricás korszakának remekei, A geszti kastély Somogyban (1912) és a Place de l?Observatoire (1914), illetve megrázó őszinteségű Utolsó önarckép (1927) is. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a Rippl-Rónai-művek között, a jelentős nemzetközi kontextust megadva, a neves francia kortársak, a Nabis művészei ? Pierre Bonnard, Maurice Denis, Ker-Xavier Roussel, Paul Sérusier, Félix Vallotton és Édouard Vuillard ? színes litográfiáiból látható válogatás, valamint a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményi állandó kiállításának egyik fő művét: Pierre Bonnard Ebédlő Grand-Lemps-ban című olajfestményét (1899) is bemutatják.

Rippl-Ronai_Villa_elott
Rippl-Rónai József: Villa előtt (1910 körül)

 

Az 1890-es években Párizsban született Rippl-Rónai-festményeken a rajzos kontúrok és a sötét, szürke, fekete színek túlsúlya erőteljes grafikai hatást eredményezett. Hazatelepülését követően, a 20. század első két évtizedében a művész palettája fokozatosan kiszínesedett, képfelületeit játékosan burjánzó, lazán odavetett élénkzöld, piros és sárga ecsetfoltok lepték el. Korábban döntően komor témaválasztását derűsebb világ: parkok, kertek, kastélyok, napfény és virágok motívumai váltották fel. Rippl-Rónai hazatelepülésekor, 1902-ben a világ kulturális központját, Párizst cserélte fel szülővárosára, Kaposvárra. A pezsgő művészeti életet a szellemi tespedtségbe merült magyar városka kispolgári hétköznapjaira váltotta. A hazai táj, a gyermekkorból jól ismert környezet azonban mindennél fontosabb volt számára, ugyanakkor a kaposvári miliő nemcsak a befogadó közeget biztosította, de művészetének új inspirációkat, képeinek új témavilágot is adott, munkásságában pedig egy új korszak megszületését támogatta.

A balatonfüredi Vaszary Galéria kétszintes kiállítási terei lehetőséget adnak arra, hogy az életmű e duális képi világát térben is szétválasztva mutassák be, és kronológiába rendezve érzékeltessék a párizsi és a hazai képek beszédes kontrasztját. A földszinti teremsorban a művész párizsi időszakának, a színredukciós, szintetizáló látásmódot érvényre juttató, keményebb rajzosságnak, a sötét és komor tónusú műveknek adnak helyet, az emeleti válogatásban a meleg, izzó színek, a puhább festőiség, a napfénnyel és az érzelemmel teli motívumvilág jut főszerephez.

 

A kiállítás kurátora Plesznivy Edit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa.

KOMOR RAJZOSSÁG ­? DERŰS FESTŐISÉG. Rippl-Rónai József útja Párizstól Kaposvárig, a Földközi-tengertől a Balatonig

Időpont: 2016. augusztus 6. ? 2017. január 8.

Helyszín: Vaszary Galéria, Balatonfüred

 

A kiállítás július 21. és augusztus 21. között naponta 10.00 és 20.00 óra között, augusztus 22-től keddtől vasárnapig 10.00-18.00 óra között látogatható.