Robert Capa, Munkácsy Mihály és biedermeier arcképek

A Szépművészeti Múzeum idei kiállításai

Kapuk a létben. A fa motívuma Pieter Bruegeltől Hollán Sándorig

A Kapuk a létben Hollán Sándor Franciaországban élő magyar képzőművész munkáit mutatja be az európai rajz- és grafikatörténet legkiemelkedőbb mestereinek faábrázolásai és tájképei körében. A Szépművészeti Múzeum idén megújult kiállítóterében látogatható tárlaton Hollán művei mellett a faábrázolás és tájképművészet nagy klasszikusai, többek között Wolfgang Huber, Rembrandt és Nicolas Poussin kompozíciói láthatók.
Időpont: 2023. november 9. – 2024. április 1.

Barokk változatok. Magyarországi művészet 1600–1800 (Újrarendezett állandó kiállítás március közepétől)

A március közepétől látogatható Barokk változatok, a magyarországi barokk képzőművészet egy-egy szeletét bemutató új állandó kiállítás szervesen kapcsolódik a 2018-ban már megnyílt egységekhez, amelyek a 17. és 18. századi magyarországi egyházi festészetet és szobrászatot tárják a nézők elé a Régi Magyar Gyűjtemény anyagából. A mintegy kétszáz négyzetméteres új teremsorban, négy kiválasztott témaegységben bemutatott képek és szobrok nagyrészt 18. századiak, amelyeket a műfaji változatosság jegyében iparművészeti tárgyak, a nemesi udvari környezetben használatos bútorok és ötvösművek egészítenek ki a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből.

Kertész, Moholy-Nagy, Capa… Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989)

Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkái első alkalommal láthatók átfogó módon a Szépművészeti Múzeum április elején nyíló kiállításán. A Virginia Museum of Fine Arts intézményével együttműködésben megvalósuló, több mint harminc fotóművész – köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi és Robert Capa – műveit bemutató tárlat a rendkívül gazdag amerikai–magyar fotográfiai örökséggel ismerteti meg a nézőket, egymás mellé téve világhírű és itthon kevésbé ismert alkotók munkáit. A tárlat a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében valósul meg.
Időpont: 2024. április 6. – augusztus 25.

Folyt. köv. Sorozatok, variációk, ismétlődő mintázatok a 16. és a 20. század grafikai művészetében

A tavasszal nyíló tárlat a „sorozatművészet” tágan értelmezett fogalmának képzőművészeti vonatkozásait vizsgálja. Egymás mellé helyezve mutat be 16. századi, hagyományos grafikai sorozatokat, amelyek darabjait főként a témájuk kapcsolja össze (például a négy évszak, a világ teremtése, az okos és a balga szüzek, az apostolok vagy a passió), illetve olyan 20. századi szeriális grafikákat, amelyeken elsősorban motívumok, formák, ritmusok szüntelen variálása, kombinálása és ismétlése jelenik meg.
Időpont: 2024. április 24. – szeptember 15.

A portré otthona, az otthon portréja – biedermeier arcképek és enteriőrök kortárs reflexiókkal

Az őszi tárlat a biedermeier polgári világát eleveníti meg a műfaj legszebb darabjaiból válogatott anyaggal. Ugyanakkor arra a kérdésre is bemutat kortárs művészeti válaszokat, hogy milyen nosztalgia, kritika vagy gondolati párhuzam fogalmazódhat meg az utókor művészeiben a reformkor ember- és szobaportréi láttán.
Időpont: 2024. október 16. – 2025. február 16.

Lipchitz. Egy kubista szobrász és magyarországi hagyatéka

A 2024 júniusában nyíló kamarakiállítás egy magyarországi magángyűjteményből válogatva mutatja be a litván származású, majd Párizsban világhírűvé vált szobrász, Jacques Lipchitz (1891–1973) munkásságát. A szobrokat, egyedi és sokszorosított grafikákat is felvonultató tárlaton Lipchitz korai kubista alkotásain túl az életmű szinte minden fontos periódusából láthat műveket a közönség, és a szobrász szakmai-baráti kapcsolatrendszere is kirajzolódik. A különleges kollekciót első alkalommal a Szépművészeti Múzeum mutatja be.
Időpont: 2024. június 21. – szeptember 1.

Mezopotámia. Istenek és démonok királysága

A civilizáció bölcsőjét, az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be a Szépművészeti Múzeum az MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág Kutatócsoport – Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsoporttal közösen szervezett kiállítása. A tárlat hét kiváló európai gyűjteményből (többek között a berlini Vorderasiatisches Museumból, a párizsi Musée du Louvre-ból és a bécsi Kunsthistorisches Museumból) több mint 150 kölcsönzött tárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve az európai kultúránknak is a gyökerét képezi. Hazánkban ez az első olyan kiállítás, amely az ókori Mezopotámiát mutatja be.
Időpont: 2024. október 3. – 2025. február 2.

Agnes Denes művészete

Agnes Denes magyar származású amerikai képzőművész az 1960-as években lett nemzetközileg ismert. Sokoldalú művészi gyakorlata a tudomány és a képzőművészet kölcsönös összefüggésére épül. Vizuális kutatásaiban az emberi tudás: a matematika, a filozófia, az ökológia, a szociológia és a pszichológia egyetemes ismeretanyagát használta fel és értelmezte újra. Különféle médiumokat és tendenciát ötvöző alkotásaiban az elsők közt vonta be az ökológiai szemléletet a képzőművészetbe.
Időpont: 2024. november 15. – 2025. március 2.

Munkácsy 180

Munkácsy Mihály a 19. századi magyar képzőművészet legismertebb alakja. Megújítója a realizmusnak, egyik úttörője a modern kiállítási technikák alkalmazásának, életformájában pedig valóságos nagypolgár. Egy időben a világ egyik legjobban keresett művésze volt. A 2024–2025-ben esedékes kettős Munkácsy-évforduló (a mester születésének 180. és halálának 125. évfordulója) alkalmából a múzeum nagyszabású emlékkiállítást rendez a tiszteletére. Több mint félszáz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítenek feltárni Munkácsy életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét.
Időpont: 2024. november 16. – 2025. március 16.

A Magyar Nemzeti Galéria idei kiállításai

Budapest. Az első aranykor Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből (1903–1912)

A Budapest 150. születésnapja alkalmából 2023 novemberében nyílt, a Fortepan digitális fotóarchívummal együttműködésben rendezett tárlat a századfordulós fővárost idézi meg, azt az időszakot, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként igazi virágkorát élte.
A kiállítás 2024. április 7-ig látogatható.

A bábu megszólal. Anna Margit (1913–1991) életmű-kiállítása

2024 tavaszán a Magyar Nemzeti Galéria a 20. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakja, Anna Margit életművét mutatja be. A nagyszabású, csaknem kétszáz műalkotást – festményeket és grafikákat – felvonultató tárlat, amely a művész első életmű-kiállítása, minden korábbinál teljesebb képet ad a 20. század legnehezebb periódusait megélt alkotóról. A kiállítás a Bartók Tavasz Művészeti Hetek keretében nyílik meg.
Időpont: 2024. április 10. – szeptember 1.

Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain

A nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét bemutató kiállításon olyan egyedi és sokszorosított grafikákat, albumokat láthat a közönség, amelyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg narratív, figuratív, sokszor képregényszerű formában. Az ismert és kevésbé ismert magyar képzőművészek alkotásai zömmel közvetlenül a felszabadulás után készültek – a tanúságtétel szándékával, különböző megközelítési módon –, ám valamennyi a szemtanúszerep felelősségének tudatában. Így az eseményeket (újra) átélve, azok „újrajátszásával” a személyes és kollektív traumafeldolgozásnak lehetünk tanúi.
Időpont: 2024. április 16. – július 21.

Sean Scully. Kibefordítva

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria 2020 őszén a kelet-közép-európai régióban először mutatta be retrospektív igénnyel az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozó Sean Scully életművét. Scully Athénban, Bolognában és Zágrábban is sikert aratott, Átutazó című retrospektív kiállításának rendezése során szoros együttműködés alakult ki a művész és a múzeum között, amelynek eredményeképp Scully a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta a budapesti kiállításra átdolgozott, Kibefordítva (Uninsideout, 2018–2020) című monumentális festményét, Az 50 (The 50, 2021) című, ötven darabból álló digitálisnyomat-sorozatát és a Tájvonalak és köpenyek (Landlines and Robes, 2018) című, tíz darabból álló akvatinta-sorozatát.
Időpont: 2024. május 9. – szeptember 1.

A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása

2024 őszén Galimberti Sándor és felesége, Dénes Valéria műveiből mutat be kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria. A Galimberti házaspár a 20. századi modern magyar képzőművészet meghatározó művészei. A kiállítás nemcsak Galimberti Sándor és felesége alkotásait mutatja be, hanem a festőművész további kapcsolódási pontjaira is kitér. A tárlaton szereplő műtárgyak nagy része közgyűjteményekből érkezik, melyeket magángyűjteményi alkotások egészítenek ki. A kurátor eddigi tárlataihoz híven kiemelt szerep jut az elveszett műveknek is, a Wanted-szekcióban jelentősebb elveszett festmények felnagyított fekete-fehér archív fotója hívja fel a figyelmet az életmű hiátusaira.
Időpont: 2024. szeptember 26. – 2025. január 26.

Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a reformkori Magyarországon

A tárlat főként magyar és osztrák festményeken, rajzokon, bútorokon, viseleteken és egyéb használati tárgyakon keresztül összművészeti szemlélettel mutatja be a 19. század első évtizedeinek kultúráját. A Műcsarnok 1938-as festménykiállítása után először láthat a közönség a biedermeier nevével fémjelzett korszak, a reformkor művészetét átfogóan reprezentáló tárlatot. A kiállítás társadalomtudományi szempontú tematikai tagolásban, az emberi életút főbb szakaszain és helyzetein keresztül tárja a látogatók elé az élet minden területén megjelenő biedermeier korszellemet.
Időpont: 2024. október 25. – 2025. február 16.

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Buddhák földje: Gandhára

Indiától északnyugatra, a Selyemút egyik pezsgő vidékén, az ókori Gandhárában kialakult művészet egyedülálló, hellenisztikus stílusú buddhista alkotásokat hozott létre. A kereskedelmi utak kereszteződésében fekvő terület már a legkorábbi időktől fogva kultúrák találkozópontja volt. Az izgalmas történelmű területen görögök, szkíták, pártusok, kusánok uralkodtak, szinkretikus kulturális és vallási közösséget hozva létre. Nagy Sándor indiai hadjáratától a terület közvetlen kapcsolatban állt a Földközi-tenger vidékéről az ismert ókori világ minden pontjára elterjedt hellenisztikus görög kultúrával. A gandhárai művészet a hellenisztikus és az indiai művészet egyedülálló keveredése, mely kiemelkedő szépségű Buddha-szobrokat és egyéb műalkotásokat hozott létre.

A tárlat a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében őrzött 82 darab, himalájai szürkepalából és stukkóból készült szobrászati alkotást mutatja be művészettörténeti, történelmi, valamint gyűjtéstörténeti szempontból is kontextusba helyezve. A tárlat célja, hogy a buddhista művészet e kivételes periódusát a lehető legteljesebb módon tárja a nézők elé. A kiállítással egy időben a Hopp Múzeum kertjében az Indus-völgyi civilizációt bemutató poszterkiállítást rendeznek. A fotókon lelőhelyek, jellegzetes tárgyi emlékek láthatók szakszerű magyarázatok kíséretében. A kiállítás célja, hogy az Indus-civilizáció kutatásában szerepet játszó magyar tudósoknak emléket állítson, valamint bemutassa a Hopp Múzeum gyűjteményében megtalálható Indus-leletanyagot.
Időpont: 2024. április 11. – 2025. március 30.

Vasarely Múzeum

A budapesti Vasarely Múzeum idei programját három időszaki kiállítással indította azzal a céllal, hogy senki se maradjon Vasarely és az absztrakt geometrikus művészet élménye nélkül, amíg az állandó gyűjtemény Dél-Koreában vendégszerepel. A Szöuli Művészeti Központban tavaly decembertől idén április végéig megrendezett retrospektív Vasarely-tárlat hazaérkezéséig kétszáz, Magyarországon eddig még soha nem látott, a magyar származású művész által jegyzett alkotással találkozhatunk, ha meglátogatjuk az óbudai Vasarely Múzeumot.

A V.V. Victor Vasarely.1=2,2=1 című, Bruno Fabre francia műgyűjtő páratlan kollekciójából válogató kiállítás a legváltozatosabb típusú plakátokon és a rajtuk látható eredeti kompozíciókon keresztül tárja fel előttünk a különböző országok és városok kulturális intézményeiben rendezett Vasarely-kiállításokat 1948 és 1989 között. A másik, Morphèmes – Morfémák. Pán Imre és Victor Vasarely közös párizsi történetei című kiállítás Pán Imre és Vasarely párizsi munkakapcsolatáról ad számot, Magyarországon először látható grafikai műveken keresztül. A két Vasarely-kiállítást kiegészíti a kortárs geometrikus absztrakt művészet nemzetközi képviselőit az OSAS (Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület) szervezésében bemutató Színek, számok című tárlat.

A Múzeum az év további részében is kínál meglepetéseket a látogatóknak. A Vasarely és a film című, a művész kinetika iránti érdeklődését új perspektívából megmutató tematikus tárlat mellett Óbudán rendezik meg az egykor Maurer Dóra képzőművész köré csoportosuló „Fényelvtan”-műhely alkotóinak műveiből válogató tárlatot. Az érdeklődők emellett a Konkrétan geometrikus, a Nádler–Kressing és a MAERZ–OSAS kiállításokat látogathatják.