A rock and roll történetének nagy forradalmai

Popkult

A pop folyamatos forradalmak, ellenforradalmak küzdelme, amikor is a forradalmár fegyvere nem az utcakő, hanem az elektromos gitár. Kokárda helyett jelvényt tűzött mindenki a kabátjára, és ugyanúgy meg akarta váltani a világot minden generáció, ahogy a forradalmak lázadó ifjúsága. Persze, aztán mégiscsak elmentek dolgozni, mert apu beajánlotta őket egy biztos helyre, így aztán maradtak az emlékek, amit aztán a népi hősök megénekeltek.

Les Beatles
Groupe musical britannique A Beatles 1965-ben. Fotó: Phototeque Lecoeuvre / Collection ChristopheL via AFP
Concert a Nice
Juin 1965.
Collection Christophel © LECOEUVRE PHOTOTHEQUE (Photo by PHOTOTHEQUE LECOEUVRE / Collection ChristopheL via AFP)
A Beatles 1965-ben. Fotó: Phototeque Lecoeuvre / Collection ChristopheL via AFP

A popkultúrának ennek ellenére voltak kitűntetett pillanatai, amikor föltámadott a tenger, amikor megforgatta egy generáció a világot, hogy aztán ők is pont olyanok legyenek, mint a saját szüleik. De közben a világ egy része visszafordíthatatlanul megváltozott, miközben a rock and roll pont olyan fogyasztási termék lett, mint az egyes élelmiszerek vagy kozmetikai áruk. Rock and roll szól a konyhában, a hálószobában, a stadionokban és a Múzeumkertben is. A rockforradalmak nagy pillanatai következnek.

A Rock Around the Clock (Rock éjjel-nappal, a klasszikus félrefordításban Rock az óra körül) a popkultúra egyik legkorábbi megnyilvánulása.

A szerzői Max C. Freedman és James E. Myers, ugyanakkor a szerzemény a Bill Haley & His Comets előadásában lett világsláger.

1954. május 20-án jelent meg kislemezen, de akkor futott be a dal, amikor mozikba került a Blackboard Jungle című film, amelyben fontos szerep jutott e slágernek. A botrányfilm nemcsak a rock and rollt hozta helyzetbe, de népszerűsítette a szexuálisan túlfűtött első komoly ifjúsági szubkultúrát, foglalkozott a fiatalkorú bűnözéssel, így aztán a nálunk is meghonosodott kifejezéssel élve divatba hozta a huliganizmust is. A Rock Around the Clock magának a rock and rollnak a programindító, nagy nyitánya, amely megváltoztatta a 20. század kulturális arculatát.
 

A Beatles Please Please Me című debütáló albuma közel tíz évvel a Rock Around the Clock után indította el a szórakoztatóipart átformáló beat hullámát.

1963. március 22-én jelent meg az Egyesült Királyságban.

Ebben az időben még nem volt népszerű a zenekarok között a nagylemez formátum, de a Beatles nem elégedett meg a 45-ös fordulatszámú slágerek futószalagon való megjelentetésével. A Please Please Me 1963 májusában az Egyesült Királyság albumlistájának élére került, harminc hétig tartotta vezető pozícióját – egészen addig, amíg a With the Beatles, a következő Beatles-album átvette a vezető státuszt. Ez azért is volt forradalmi, mert a listát addig filmzenék és szólóelőadók dominálták. A Beatles máig a popkultúra legnagyobb hatású formációja, a legtöbb leg hozzájuk kötődik, de ők a műfaj legnagyobb innovátorai és slágergyárosai is egyben.

Led Zeppelin I. Az 1969. január 12-én megjelent album valójában már a ’70-es éveket előlegezte meg.

Bár a borítón a Hindenburg léghajó katasztrófáját láthatjuk, a zenekar első albuma a zene történetében inkább egy sugárhajtású géphez hasonlatos, már csak azért is, mert a blues, a pszichedelikus rock és részben a folk-rock közös nevezőre hozásával létrehozta magát a hard rockot.

A már 1968 végén rögzített anyagot tartják az első hard rock albumnak, aminek hatása felbecsülhetetlen a popkultúra történetében, olyan slágerekkel, mint Good Times Bad Times, a Communication Breakdown vagy éppen a Dazed and Confused – sokszor a technikusok ezeket a számokat játszva állítják be egy-egy zenekar hangfelszerelését, a hangszerboltokban ezekkel a dalokkal próbálják ki a Fender Statocastert. Az album nemcsak a hard és heavy rock monolitja, de egyben megteremtette a stadionkoncertek kereteit is.

Az 1977. október 27-én megjelent Never Mind The Bollocks… , a Sex Pistols egyetlen hivatalos nagylemeze, az egyetemes rocktörténet egyik legnagyobb hatású kulturális gesztusa, amely nemcsak a punk legfontosabb dokumentuma, de egyben egy olyan szuvenír is, amely felmérhetetlen hatást gyakorolt a frizuratrendekre, az öltözködésre, a filmművészetre és a designiparra.

Az albumot azonnal beperelték állítólagos obszcén címe miatt, és szintén óriási botrányt keltett a királynőt dehonesztáló God Save the Queen című dal és az utcai erőszakra buzdító Anarchy in the U.K. A teljes albumra úgy tekintettek, mint felforgató műre, amely alkalmas arra, hogy aláássa a brit monarchiába vetett közbizalmat. A Never Mind The Bollocks minden addigi tabut ledöntött a popkultúrában, de persze magára a punk szubkultúrára és annak zenei gesztusrendszerére is óriási hatást gyakorolt.

A Nirvana  második nagylemeze, a Nevermind 1991. szeptember 24-én jelent meg, és tízszeres platina lett az USA-ban, világszerte pedig több mint harmincmillió példányban kelt el.

A Nevermindnak kulcsszerepe volt abban, hogy az indie-rock, a grunge és a punk-rock bekerült a mainstreambe, hogy a Music Television Michael Jackson és Madonna klipjei mellett alternatív dalokat is műsorra tűzött. Az album járulékos hatása közé tartozik az is, hogy elsöpörte az amerikai rock addig domináns irányzatát, a csajos glam-rockot is. A Nevermindra főleg a Pixies és a Sonic Youth gyakorolt hatást, a címe pedig utal a Sex Pistols hírhedt albumára is. A Smells Like Teen Spirit minden idők egyik legnépszerűbb indie-rock slágere, 1991-ben és 1992-ben az MTV egyik legtöbbször játszott felvétele volt, de kulcsszerepe volt abban is, hogy néhány évre a Seattle-Sound, azaz a grunge tematizálta a globális popkultúrát, divatban hozva a kockás inget, a kardigánt és a Converse tornacipőket is. Az énekesük, Kurt Cobain harminc éve, 1994. április 6-én lett öngyilkos és vált a rock and roll egyik legnagyobb hősi halottjává.